A Fidesz gazdaságpolitikája határozza-e meg, hogy jobboldali/konzervatív-e vagy sem?

A Tisza nem jobboldali párt, írtam nemrég, és sokan azzal jöttek, hogy szerintük a Fidesz sem, főleg a gazdasági intézkedések miatt, amelyeket ők balra sorolnak. Legyen szó védett árról, rezsicsökkentésről, családsegítő támogatásokról, az állam beavatkozásáról a piacba, láthatóan ezek miatt sokan mérgesen balra sorolják a Fideszt.

Ez többszörös tévedés.

Egyrészt azért, mert a mércének angolszász jobboldalt tekinti, ami valóban imádja a kis állam, sok piac, minél több kapitalizmus, minél kisebb újraelosztás együttesét. Azonban ez sokkal inkább egy klasszikus liberális alapelv, mintsem konzervatív. Az első konzervatív szerzők közül azért sokan kritizálták a laissez-faire kapitalizmust, és bár Edmund Burke bírta Adam Smithet („láthatatlan kéz”), Roger Scruton már sokat kritizálta Hayekot és Thatchert is. Sőt valójában az ősjobboldal inkább a rendi társadalom védelmezője volt, mintsem a liberális kapitalizmusé.

A hazai konzervatív hagyomány egyértelműen etatistább az angolszásznál.

A kereszténydemokrata hagyomány, melyhez végső soron a Fidesz tartozik, és jobboldali irányzat, a huszadik század elején „keresztényszocializmusként” indult (ez volt az előzménye). Sokat hatott rá a katolikus egyház társadalmi tanítása. Később szociális piacgazdaságként futott, főleg német motorral. Mindenesetre a kereszténydemokrata hagyomány, bár kapitalistább az angolszász konzervatívnál, több államot és újraelosztást visel el annál, a szociáldemokratáknál azért kapitalistább. A kereszténydemokraták ráadásul meglehetősen pragmatikusan álltak a gazdasághoz mindig is.

A legfontosabb viszont az, hogy a jobboldaliságnak/konzervativizmusnak nem a gazdaságpolitika a mércéje, ezek nem közgazdaságtani vagy gazdaságpolitikai iskolák elsősorban. Hanem kulturális-civilizációs pozíciók, azaz lényegük az ókori-középkori-keresztény hagyomány és értékrend, valamint a nemzetek védelme. Az, amit az angol „social conservatismnak”, társadalmi konzervativizmusnak nevez. Eredetileg a politikai jobboldal a királypártiságot és a francia forradalom ellenzését, a hagyományos társadalom és a kereszténység igenlését képviselte, így született meg, akárcsak a reflektált konzervativizmus Angliában vagy Franciaországban.

Szóval amellett, hogy a Fidesz gazdaság- és szociális politikája bőven belefér a kereszténydemokrata hagyományba, amellett egyszerűen nem a gazdaságpolitika a jobboldaliság-baloldaliság elsődleges mércéje. Persze a gazdaságpolitika alapvonalai következnek az értékrendből, de akkor sem ez az elsődleges szempont egy párt vagy bármilyen szervezet vagy egy gondolkodó politikai megítélésénél.

Hogy illusztráljam a különbséget: az amerikai jobboldal számára a kulcsszavak az „egyéni szabadság”, az „egyéni felelősség”, a „szabad piac” és a „kis kormányzat”. A kontinentális európai konzervatív hagyományban azonban a kulcsszavak a „nemzet”, a „biztonság”, a „törvény és rend”, a „kulturális hagyomány” és a „vallási örökség”. Valahogy így.

Írtam amúgy erről egyszer a The European Conservative-on The ‘Big Government’ Cultural Conservatism of Central Europe címmel, link: https://europeanconservative.com/articles/commentary/the-big-government-cultural-conservatism-of-central-europe/