Ng Ser Mianggal, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság első alelnökével arról beszéltünk, hogy milyen jó lenne, hogyha a sport a béke eszköze lenne és hogyha a sportot és a geopolitikát élesen el lehetne választani egymástól.

Egy teljes részvétellel megtartott olimpia nagy segítséget jelenthetne a háborús konfliktusok, így az Ukrajnában zajló háború békés rendezésében is. Arról nem is beszélve, hogy egy olimpiai bojkott vesztesei azok a sportolók akik egész életük során kőkeményen edzenek és készülnek és semmi közük politikai döntésekhez. Az olimpiának nem a politikáról, hanem a sportról és a sportolókról kell szólnia, az olimpiának igazi béketeremtő küldetése van.

Mi, magyarok különösen érzékenyek vagyunk erre a kérdésre, hiszen több mint 100 magyar sportolótól vették el életük esélyét az 1984-es Los Angeles-i olimpia kommunista bojkottjával. Közülük sokaknak végül soha nem adatott meg az olimpiai szereplés lehetősége.

Mi, magyarok nemcsak beszélünk a sport béketeremtő erejéről, hanem teszünk is érte, ennek jegyében biztosítottuk a lehetőséget az ukrán női kézilabda-válogatottnak, hogy a világbajnoki selejtezőjét, valamint a belarusz futballválogatottnak, hogy az Európa-bajnoki selejtezőjét Magyarországon játszhassák le. És továbbra is készen állunk arra, hogy helyszínt biztosítsunk azon sporteseményeknek, amelyeket a háború miatt eredeti helyszíneiken nem lehet megrendezni.