A múlt század kegyetlen brutalitással mutatta meg a magyaroknak, hogy milyen az élet egy blokkokra szaggatott világban. A szabadságért és szuverenitásért vívott küzdelmünket az egyik blokk eltaposta, másik tétlenül szemlélte.

Maguk az emberek azonban mindenhol a világban a szabadságharcosok iránti szimpátiával, aggodalommal figyelték a budapesti eseményeket, s szorítottak egy emberként a szabadságharc sikeréért.

Akárhol jártak ekkor magyarok a világban, szeretettel, féltéssel vették őket körbe. Így alakultak szolidaritási demonstrációkká Nyugat-Európában a Honvéd 1956. novemberi mérkőzései is, ahol a játékosok a vörös csillagos klubcímer nélkül, a szabadságharc hősei előtt tisztelegve gyászszalaggal léptek pályára.

Puskás Ferenc aggodalommal teli hazatelefonálásáról szóló képe pedig mára ikonikussá vált.
Tisztelet a szabadságharc hőseinek!

Mi azért vagyunk egy szabadságharcos nemzet, mert mi a szabadságot soha nem kaptuk ingyen, nekünk mindig harcolnunk kellett érte, és mindig meg is kellett védenünk.

„Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek. S ha százszor tudtak bátrak lenni, százszor bátrak és viharvertek.” - Ady Endre

„[…] hajnalban csupa reménység,
de estefelé: nyakunkon a kés.
A keleti szemhatár mögött mocskos
felhők, nyugatról álszent röfögés;”

(Faludy György: 1956, te csillag)

: Fortepan/ Kurutz Márton

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média