A múlt század kegyetlen brutalitással mutatta meg a magyaroknak, hogy milyen az élet egy blokkokra szaggatott világban. A szabadságért és szuverenitásért vívott küzdelmünket az egyik blokk eltaposta, másik tétlenül szemlélte.

Maguk az emberek azonban mindenhol a világban a szabadságharcosok iránti szimpátiával, aggodalommal figyelték a budapesti eseményeket, s szorítottak egy emberként a szabadságharc sikeréért.

Akárhol jártak ekkor magyarok a világban, szeretettel, féltéssel vették őket körbe. Így alakultak szolidaritási demonstrációkká Nyugat-Európában a Honvéd 1956. novemberi mérkőzései is, ahol a játékosok a vörös csillagos klubcímer nélkül, a szabadságharc hősei előtt tisztelegve gyászszalaggal léptek pályára.

Puskás Ferenc aggodalommal teli hazatelefonálásáról szóló képe pedig mára ikonikussá vált.
Tisztelet a szabadságharc hőseinek!