Magyarország nemcsak történelmi nevezetességekben bővelkedik, de természeti kincsekben is rendkívül gazdag. Csaknem kétezer művészeti és műemlékvédelmi szempontból jelentős kertünk van, ezek közül négyszáz nemzetközi és országos szinten is elismert.
A Kárpát-medence egykor különleges “kert” volt, több száz történeti ligettel, de a XX. század második felében ezek egy része feledésbe merült, némelyik pedig végleg elpusztult.

A hazai tájépítész szakemberek évtizedek óta fontos feladatnak tartják, hogy a magyar kertörökséget megmentsék, fenntartsák és közkinccsé tegyék. Ezen az úton jár a Magyar Kertörökség Alapítvány is, amely minden erejével azon dolgozik, hogy ezt az értéket tovább vigye és ápolja. A szervezet amellett, hogy összefogja a hazai kertörökség ügyét, a nemzetközi színtéren is meghatározó szerepet tölt be.

Európa második legnagyobb barokk kertje Fertődön található, ahol a hazai tájépítészet jeles képviselője Möcsényi Mihály Széchenyi-, Kossuth- és Geoffrey Jellicoe-díjas tájépítész több évtizedes kerttörténeti kutatást folytatott. A nemzetközi hírű magyar professzor a tájrendezés hazai oktatásának megalapozója volt, valamint szakértőként részt vett a Liget projekt, illetve a Városliget parkjának megújítását szolgáló tájépítészeti pályázat megfogalmazásában, kiírásában és társelnökként annak elbírálásban is. Nevével fémjelezve immár harmadik alkalommal, szeptember 29-én rendeznek konferenciát Fertődön, ahol ezúttal két művészeti ág, a zene- és a kertművészet kapcsolata kerül a középpontba.

Fotó: MTI/Krizsán Csaba