Európai uniós kormányülés volt tegnap, hiszen ma kezdődik a brüsszeli európai uniós csúcs.

A legfontosabb az energiaárak kérdése, hiszen egyfajta rezsikrízis van mindenhol Európában, az égbe szökött energiaárak és költségek miatt. Migrációval kapcsolatban is fontos viták lesznek. A lengyel alkotmánybíróság döntése is kiváltott egy európai vitát.

Az elmúlt hónapokban drámaian megnőttek az energiaárak. Vannak világpiaci árban megmutatkozó okai is, de a legfőbb oka az, hogy az Európai Bizottság egy átgondolatlan energiapolitikát folytat. A legnagyobb veszély az, hogy a bizottság új javaslata az eddigieken is túlmegy, mert ráterhelné az áremeléseket a fogyasztókra, amivel lakásokat és az autókat adóztatnák meg. Ez nyílt támadás a rezsicsökkentés ellen.

Magyarországon a legalacsonyabb a gáz és a villany lakossági ára.

A földgáz ára az európai piacokon egy év alatt 400 százalékkal nőtt. Önmagában a földgáz áremelkedés a villamos energia árát is emelte. Magyarországon kívüli mindenhol emelkedett a rezsi ára. Ezért azt tudjuk mondani, hogy ez nem csupán egy európai politikai kérdés, hanem majdnem mindenhol belpolitikai kérdés is.

Magyarország továbbra is a lehető leghatározottabban elkötelezett a rezsicsökkentés eredményeinek a megvédése mellett.

Magyarország mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy hatósági árat lehessen érvényesíteni, hogy tagállami hatáskörben kell maradjon az áram és a gáz árának megállapítási joga. Elég nagy baja Európának, hogy az európai versenyképességet az áram és a gáz ilyen magas ára rendkívül negatív irányba befolyásolja. A baj az, hogy az Európai Bizottság nem segítette, hogy Európa megőrizze a versenyképességét. Olyan intézkedéseket hozott, ami hozzájárult ennek a válságnak a kialakításához.

Brüsszel erőltette a klímavédelemre hivatkozva a hagyományos európai energiatermelés leépítését.

A gáz- és árampiacot átmenet nélkül liberalizálták. Legkésőbb idén tavasszal érezhetőek voltak ennek a válságnak az előjelei, de Brüsszel fél éven keresztül semmit nem tett. Hiába beszél klímavédelemről, mert valójában nem klímavédelemről, hanem a versenyképesség drámai csökkentéséről és a rezsiárak megemelésének szándékáról van szó. Most a javaslat arról szól, hogy innentől megadóztatnák az emberek lakását és autóit. V4-es állam és kormányfői vétózni fognak ebben az ügyben.

Ha baloldal által is erőltetett piaci árakat vezetnénk be, akkor egy átlagos magyar család ma egy évben 386 ezer forinttal fizetne többet, ami pedig havi 32 ezer forint többletet jelentene minden család számára.

Kerítés nélkül a határok hatékony védelmére biztosan nem lenne lehetőség.

A migrációs nyomás rendkívüli mértékben nőtt meg. Míg a tavalyi év ezen időszakában 27 881 ember próbálta meg - eredménytelenül - átlépni engedély nélkül, migránsként a magyar határon, addig az idei év azonos időszakában 91 509 ember, tehát több mint megháromszorozódott a migrációs nyomás. A 91 500 emberből 82 200 a szerb-magyar határon, tehát a déli határon próbálkozott. Köszönet illeti a határvédelemmel foglalkozó rendőröket, és az őket segítő katonákat. A déli határvédelem biztosított.

Az is jól mutatja a visegrádi négyek együttműködést, hogy 2021. október 15-től két hónapon keresztül egy 50 fős cseh rendőri kontingens is segíti a magyar határvédelmét. Brüsszelből politikai támadásokkal kellett szembesülnünk.

A lengyel alkotmánybíróság döntésével kapcsolatban Magyarország álláspontja világos: az Alkotmánybíróság döntéseinek tiszteletben tartása a jogállamiság alapelve.

A nemzeti jog és uniós joggal kapcsolatos viták az elmúlt évtizedekben is meghatározták az Európai Unió történetét. A lengyelellenes vitát az Európai Unióban nem tartjuk elfogadhatónak. Ma az Unióban csak azok szólalhatnak meg, akik a föderációt támogatják, akik szerint a tagállami jogra, nemzeti alkotmányra vagy nincs szükség, vagy legalábbis ezek tisztelete feltételes az Unió jogához képest. A Bizottság elnöke nincs tisztában azzal, hogy az uniós jog elsőbbsége a szerződéseknek nem része, csak az Unió bírósági gyakorlatának.