A klímavédelem nem az emberek megadóztatását kell, hogy jelentse, hanem valós cselekvést a környezetünk védelmében.

️ A magyar kormány Európában is elsők között csökkentette a lakossági rezsiárakat, kezdett faültetési és erdővédelmi projektekbe és dolgozta ki a klíma- és természetvédelmi akciótervét. A kormány célja, hogy minél gyorsabban átálljon az innovatív, zöld, digitalizált, a saját hulladékát is feldolgozni képes, ún. körforgásos gazdaságra.
Nem véletlen, hogy a nemzeti konzultációban is szerepel a klímavédelem kérdése. A magyar kormány álláspontja egyértelmű, ne a magyar családok, hanem a szennyezők fizessék meg a környezetrombolás kárát.

Az Európai Bizottság nemrég mutatta be a Fit for 55 elnevezésű javaslatcsomagját, amelynek egyik javaslata lakossági épületek és a közúti közlekedés energiafelhasználásából származó kibocsátás megadóztatása.

A magyar kormány támogatna egy a jelenleginél ambiciózusabb célkitűzést is, de a tagállamok többsége - nem úgy, mint Magyarország - az eddigi vállalásokat sem tartotta be. Magyarország a mostani javaslatban szereplő klímaadót nem tudja elfogadni, hiszen az Európai Bizottság olyan eszközöket választ, amelyek Magyarország számára elfogadhatatlanok, mivel a végén nem a szennyezők fizetnének, hanem a lakások és az autók után kellene adót fizetniük a magyaroknak.

A Bizottság klímavédelmi tervének alacsony a környezetvédelmi hatása, hiszen egy, a háztartásokra kivetett karbonadó okozta áremelés tehát csak minimális mértékben eredményezné a fogyasztás (és így a károsanyag-kibocsátás) csökkenését, a hatása sokkal inkább a családok terheinek drasztikus növekedése lenne.

️ Méltánytalan lenne, hiszen az Európai Unió tagállamai közötti jövedelmi különbségek miatt elfogadhatatlan, hogy minden országban minden család fajlagosan ugyanannyit fizessen a károsanyag kibocsátásai után. Az egységes költségek aránytalanul magas terhet rónának az alacsonyabb jövedelmű háztartásokra.

Nem illeszkedne a tagállami szabályokhoz, hiszen az egyes tagállamokban igen különböző fogyasztóvédelmi-, ár- és egyéb szabályozások vannak érvényben az üzemanyagok és különösen a háztartási energia tekintetében.

Nincs társadalmi támogatottsága, hiszen az emberek többsége valamennyi tagállamban elutasítja a közös karbonadó bevezetését.