A mai Kormányinfón Orbán Viktor miniszterelnök tájékoztatta a nyilvánosságot a kormány döntéseiről.

A védekezés egy teljesen új szakaszba lép.

A helyzet megváltozott, végre személyesen is találkozhatunk az újságírókkal. Az új fertőzöttek száma gyorsuló ütemben csökken, a pozitív tesztek aránya 1,32 százalékot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy a járvány harmadik hullámát legyűrtük.

5 311 475 főt beoltottunk és 4 112 876 fő már a második oltását is megkapta. Nemzetközi összevetésben ez azt jelenti, hogy az első oltások tekintetében a második helyen, a teljes átoltottság tekintetében az első helyen állunk. Az oltást nem tekintjük versenynek, mert emberéletekről van szó.

Magyarország az egyetlen olyan hely az unión belül, ahol több vakcina áll rendelkezésre, mint ahányan oltásra jelentkeztek.

Amíg nincs elég vakcina, addig az oltás állami felelősség, de amikor már több vakcina van, onnantól kezdve egyéni felelősség. Az oltatja be magát, aki akarja. Éljünk az oltás lehetőségével, hiszen a járvány nem ért véget. Azok számára ért csak véget, akik beoltatták magukat, akik nem, azok veszélyben vannak - rajtuk senki más nem tud segíteni, csak ők maguk.

A kormány engedélyezi a 12-16 év közöttiek oltását, kampány nem lesz rá. A szülők hozzák meg a döntést, az oltásra a szokott rendben lehet jelentkezni. 137 ezer honfitársunk nem vette fel a második oltást. Azt a döntést hoztuk, hogy akinek lejárt a második oltásra szóló határideje és nem vette fel az oltást, annak töröljük a védettségi igazolványát a nyilvántartásból. Nem tud elmenni olyan helyekre, ahova hogyha felvette volna a második oltást, elmehetne.

Jövő héttől áttérünk a készenléti oltási rendre, a tömeges oltási rend helyett. Köszönjük azoknak, akik részt vettek a védekezésben, aki segített abban, hogy idáig eljutottunk.

Óvatos becslés szerint egy-másfél hónappal előrébb járunk a nyitásban, mint az összes többi európai ország. Korábban tudtunk kinyitni mindent. Ez az előny a nemzeti össztermékben (GDP) egy hónapnál 1 százalékos, két hónapnál közel 2 százalékos többletet jelent. A munkanélküliségi ráta az eurózóna országaiban 8 százalékos, Magyarországon 4,3 százalék. Jobban állunk a munkahelyek újranyitásában és újraindításában, mint az eurózónás tagállamok. A dolgozó emberek száma 4,5 millió felett van, ez 50 ezerrel kevesebb, mint 2019 azonos időszakában volt. Most azt látjuk, hogy lehetőségünk lesz arra, hogy az év végéig kétszer annyi munkahelyet hozunk létre, mint amennyit a vírus tönkretett. A gazdaságvédelem helyét átveszi az újraindítás, ez ügyben is sokakat illet köszönet.

Két operatív törzs alakul meg a napokban: az egyik a társadalmi élet-, a másik a gazdaság újraindításával foglalkozik. Előbbi Novák Katalin miniszter asszony, utóbbi Szijjártó Péter külügyminiszter vezetésével indul.

Európát és az országot 15 év alatt 3 nagyon súlyos válság rázta meg, először a 2008-2009-es pénzügyi-, a még mindig velünk élő migrációs válság és most a koronavírus-járvány. A kormány, amikor az újraindításról dönt, akkor nem ugyanazt a gazdaságot képzeli el a válság után, mint amilyen a magyar gazdaság a válság előtt volt. A kormány le akarja vonni a tanulságokat, és nem hiszi, hogy a krízisek sorozata véget ért volna. Egy olyan évtizedre készülünk, amit a járványok és népvándorlások korszakának nevezhetünk. Egy olyan gazdaságra lesz szükségünk, amely biztonságot ad a magyar állampolgárok számára.

Nemzeti konzultációt fogunk indítani, amit minden válsághelyzetben tartottunk a legfontosabb kérdésekről.

A konzultáció segítségével szeretnénk meghozni néhány olyan kormányzati döntést, amely a lehető legnagyobb egyetértést élvez. Ezek a gazdasági újraindításról, a stabil gazdaság megteremtéséről és megerősítéséről fognak szólni.
Fontos, hogy egyetértés legyen közöttünk a minimálbér tekintetében, mert vállaljuk azt a nehézséget, hogy egy vagy több lépésben 200 ezer forintos szintre növeljük a minimálbért, úgy hogy ne menjenek tönkre a kis- és középvállalkozások. Meg kell állapodnunk a Kereskedelmi és Iparkamarával, ezért vélhetően a vállalkozásoknak adókedvezményeket kell adunk. A tárgyalásra szóló meghívást már eljuttattuk a kamarának.
Szeretnénk abban is egyetértést, hogy a gyermeket nevelő szülők a 2021-ben befizetett adójukat visszakapják jövőre az átlagbér adószintjéig.
A konzultációban szeretnénk megkérdezni az embereket a hitelmoratóriumról.
Éles vita zajlik a klímaadóról, ezért fontos, hogy tudjuk, hogy a magyar emberek osztják azt az álláspontot, amit a magyar kormány képvisel. A kérdés az, hogy ki viselje a klímaterheket? Mi azt gondoljuk, hogy a klímarombolók, de az uniós javaslatokban az szerepel majd, hogy a családok által használt gépjárművek és lakások után is európai klímaadót akarnak kivetni.
A kötelező migrációs kvóta is része lesz a kormány konzultációjának. A déli országok döntést akarnak a migránsok szétosztásról, amit Magyarország mereven ellenez. Nem szabad a járvány idején beengedni őket, föl kellene függeszteni a migrációs befogadást, amíg a járványon túl nem jutunk. Ez is olyan kérdés, amelyben fontos, hogy tudjuk a választópolgárok álláspontját.
A nemzeti konzultációt levélben és elektronikus úton is ki lehet majd tölteni.

Döntöttünk tegnap arról, hogy 10 napos fizetett rendkívüli szabadságot kapnak, akik a védekezésben részt vettek.

Elsősorban az egészségügyi és szociális dolgozók érintettek, de a pontos részletek a megjelenő rendeletben lesznek olvashatóak. A szabadság kivételére a jövő év december 31-ig lesz lehetőség, kifizetni nem lehet.

Ha a gazdaság hozza a 5,5 százalékos növekedési teljesítményét, akkor minden bejelentett intézkedés alapját meg tudja adni.

Fotó: MTI