Egy és egy negyed évszázaddal ezelőtt Magyarország és Budapest csodájára járt a világ. A honfoglalás ezeréves évfordulóját ünneplő ország nagy Millenniumi Kiállítása 1896. május 2-án nyílt meg. A főváros alig néhány évtized alatt európai rangot vívott ki magának, a világ nagy feltörekvő városainak egyikévé vált. Abban, hogy a magyar főváros ekkoriban igen előkelő helyet foglalt el a világvárosok rangsorában, kitüntetett szerep jutott a honfoglalás ezeréves évfordulójára meghirdetett emlékév kapcsán megvalósított nagyszabású fejlesztéseknek.

A beruházások egyike volt a világ második, az európai szárazföld első földalatti vasútjának megépítése, amely 125 évvel ezelőtt, 1896. május 2-án reggel hat órakor kezdte meg működését. Budapest ebben a tekintetben megelőzte többek között Bécset, Párizst, Berlint és New Yorkot is. A világon elsőként az eleve villamosüzeműre tervezett kocsi megállás nélkül 10 perc és 40 másodperc alatt tudta megtenni a Gizella (Vörösmarty) tér és az Artézi fürdő (Széchenyi fürdő) közötti távot, a Városligettől akkor még felszínen haladva. Az első utasok között volt az uralkodó, Ferenc József is, aki május 8-án a földalattin utazott ki az ezredévi kiállításra.

Azonban a földalatti megnyitása csak egy volt az emlékév számtalan nagy eredménye közül. Egymást érték a nagy infrastrukturális beruházások és a köz javát szolgáló fejlesztések. Ebben az évben adták át az Iparművészeti Múzeumot, a Műcsarnokot, az igazságügyi palotát, a Ferenc József (ma: Szabadság) hidat és az Északi összekötő vasúti hidat, a kiépített rakpartot és a majdnem teljesen elkészült Nagykörutat, de ekkorra fejeződtek be az Országház kupolacsarnokának munkálatai is. Új kórházat és új kórházi szárnyakat nyitottak meg. Az elkövetkező években pedig öt vásárcsarnokot is átadtak. Esténként az utcákon-tereken a fényt már sok helyen a villanyvilágítás adta. A millenniumi törvényekben rendelkeztek a Szépművészeti Múzeum építéséről és az ezredévi emlékmű felállításáról, amely 1906-ban készült el, ezzel a Hősök tere a magyar országimázs kiemelkedő részévé vált. A honfoglalás ezeréves évfordulója azonban nemcsak a főváros ünnepe volt. A történelmi Magyarország hét pontján emlékoszlopot állítottak fel, sok helyen megújult vagy éppen felépült a városháza, és a millenniumi törvényekben 400 új népiskola megépítéséről is rendelkeztek.

Ebben az évben a női emancipáció terén is jelentős előrelépések történtek. Miközben az ezredévi kiállításra látogatók kikapcsolódását biztosító, a török kori Budát megidéző Ős-Budavára szórakozónegyed pezsgőcsarnokában Budapesten először engedélyezték a női kiszolgálást, szintén a fővárosban megnyílt az első leánygimnázium, az orvosi egyetemnek pedig első ízben voltak női hallgatói (Schorr Matild, Szedey Ida, Königsberger Lea).

A millenniumi esztendő központi látványossága a Városligetben megrendezett Ezredéves Országos Kiállítás volt, amelyet Ferenc József szintén 1896. május 2-án nyitott meg. 11 óra tájban érkezett meg a király, akit a kereskedelem-ügyi miniszter kért fel a kiállítás megnyitására. A hat hónapon keresztül látogatható kiállítás két főcsoportból állt. Az erdélyi Vajdahunyad vára másával a középpontban felépített Történelmi kiállításból, valamint az ipari, gazdasági vívmányokat és művészeti, kulturális értékeket bemutató Jelenkori kiállításból. A több, mint félmillió (!) négyzetméternyi területen felépített tárlatkomplexum több mint 200 pavilonnal várta az érdeklődőket. A kiállítók száma meghaladta a 20 ezret, a látogatóké pedig a hivatalos adatok szerint megközelítette a 6 milliót.

A kiállítás fő célja annak bemutatása volt, hogy mind a magyar történelem korábbi évszázadai, mind a dinamikus fellendülést mutató jelen tekintetében van mire büszkének lenni, ami bizakodásra adhat okot a jövőre nézve. A látogatók többsége 125 évvel ezelőtt ezzel az érzéssel távozott a Városligetből.