Nyomasztó közelségbe került Nyugat- és Dél- Európa mindahhoz, amit mi magyarok legutóbb a háborúk, a kommunizmus vagy a baloldali kormányok alatt tapasztaltunk. Egekbe szökő energiaárak, az áramkimaradásoktól, a fűtés leállításától való rettegés. Ezek pedig ma már egyes nyugati országok mindennapjaivá váltak.

Németországban és Ausztriában is oktató videókkal próbálják meg felkészíteni a lakosságot a várható áramkimaradásokra, a fűtés hiányára, és az ezzel együtt járó kellemetlenségekre.
Az európai energiapiacok állapotán tovább ronthat, ha a várakozásoknak megfelelően hidegebb tél érkezik a kontinensre, de a kivételesen alacsony töltöttségű gáztárolók sem segítenek a helyzet megoldásán.

Ausztriában novembertől több szolgáltatónál 70 százalékkal nőtt a gáz ára. Bécsben és Berlinben ma kétszer-háromszor többe kerül a villany, a gáz, mint Budapesten, Svédországban pedig a budapesti gázár nyolcszorosát fizetik az emberek.

Magyarországon sem a rezsiárak növekedésétől, sem a fűtés- illetve áramkimaradásoktól nem kell tartanunk. A magyarországi gáztározók töltöttségi szintje magas, - azaz 86 százalék - ami jóval az európai átlag felett áll. Emellett biztosított a folyamatos vezetékes ellátás is az október 1-jén életbe lépett, 15 évre szóló, a ­Gazprommal kötött földgázszállítási szerződés alapján, amelyben ráadásul a korábbi szerződésbe foglaltnál alacsonyabb árszabás került.

Mi, itt Közép-Európában gyakran tekintettünk úgy a Nyugatra, mint követendő példára, célra, amit mi is szerettünk volna elérni. Ez az elmúlt években alaposan megváltozott, hiszen a Nyugat nem képes helyt állni a válságok korában. Nemhogy a pénzügyi, a migrációs, az egészségügyi válságot, de most a rezsiválságot sem tudja kezelni.

Mi, magyarok viszont továbbra is biztonságban vagyunk azért, mert a rezsicsökkentés politikájának és gyakorlatának köszönhetően nem szabadultak el az energiaárak, a gáztározók tele vannak, a hosszútávú gázvásárlási szerződés pedig újabb tizenöt évre garantálja Magyarország energiaellátásának biztonságát.