Hogy is mondta Orbán Viktor másfél éve?

Először csak a humanitárius segélyeken ment a vita, majd azon, hogy küldjön-e Európa sisakokat.

Nem telt el sok idő, és már harckocsik, rakéták zakatoltak az ukrán frontra.

Akkor a miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogyha nem vagyunk észnél, eljön az idő, amikor a brüsszeli bürokraták, a németek és a franciák európai katonákat akarnak majd küldeni háborúzni az oroszokkal.

Ez a pillanat eljött. Magyar Péterék főnöke, Manfred Weber karácsonykor arról beszélt egy interjúban, hogy uniós zászló alatt akar európai katonákat látni az ukrán fronton.

Magyarország is az Európai Unió tagja. Ha uniós lobogó alatt vonulnak a németek hadba Oroszország ellen, az azt jelenti, hogy hazánk is hadat üzen az oroszoknak.

Jártunk már így. Kísértetiesen emlékeztet a mostani, háborús lázban égő európai vezetők politikája a második világháború előzményeire.

Az Európai Néppárt, Brüsszel és a németek háborúzni akarnak Oroszországgal. Aki az ő kenyerükből eszik, az ő pártcsaládjukban van, tőlük kapja az ukázt – az követni fogja őket.

A bejgli még tart, a rokonok még a kanapén vannak, de a bürokraták már azon dolgoznak a háttérben, hogy a következő karácsony háborúban teljen.

Decemberben jártam Kárpátalján. Adományokat vittünk, és személyesen tapasztalhattam meg a gyászoló anyák és nagyszülők elmondásából a háború pusztító borzalmait. Egyetlen csepp magyar vérnek sem lett volna szabad hullania ebben a háborúban. Egyetlen magyar legénynek sem lett volna szabad úgy elköszönnie az édesanyjától, feleségétől, gyermekeitől, hogy többé soha nem tér haza. Mégis megtörtént. Az áldozatokon már nem tudunk segíteni, de azért, hogy megakadályozzuk a további értelmetlen vérontást, még tehetünk, ha sikerül elérnünk a békét.

Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból.
Magyarország csak akkor maradhat ki a háborúból, ha háborúellenes, patrióta kormánya van.
Ez a tét tavasszal.