Rám van fixálva a srác…
Most az a reményszöveg megy éppen, hogy nahát, az a Marco Rubio lesz a külügyminiszter, aki sokadmagával levélben bírálta az Orbán-rendszert, így aztán máris léket kapott az Orbán-Trump barátság, blabla, blabla, blabla.
Hát, a hír igaz is, meg nem is.
Rubio valóban bírálta Oránt, de tegyük hozzá, hogy 2019-ben. Most pedig 2024-et írunk, és Trump éppen győzött az elnökválasztáson. Vagyis a helyzet merőben más, mint akkoriban, amikor Biden még ki tudta betűzni a saját nevét a súgógépről, Trumpot pedig akár börtönbe is zárhatták volna különféle mendemondák és koncepciók folytán demokrata ellenfelei.
Másrészt pl. a mostani alelnök, J. D. Vance is hevesen bírálta pár éve Trumpot, aki aztán annyira megsértődött, hogy váratlanul alelnökének választotta. Külügyminiszterének meg Rubiót. Ilyen nagy a baj. :)
Hogy a magyar-amerikai viszonyban csakis Trumpnak lehet döntő szava az elnöki irodában, alapvetés. Ő pedig rajong Orbánért (ahogyan J. D. Vance is). Valamint a teljes republikánus szavazótábor. Rajtuk kívül pedig a republikánus döntéshozók jelentős része. Vagyis teljesen mindegy, Rubio éppen hogyan taktikázott és helyezkedett 2019-ben, most majd szépen összecsapja a bokáját, végrehajtja az utasításokat, és nem bírálgatja, hanem partnerként és barátként kezeli Magyarországot. Merthogy most négy évig ez lesz a hivatalos amerikai politika.
Jó lenne, ha ez mindenki megértené - itthon is. :) Persze, a remény hal meg utoljára, ezt értem, csak jó lenne a valóságot szemlélni, nem a vágyálmaitokból szőtt rózsaszín ködöt, emberek.
(a képen egyébként Trump és Rubio)