Sörcsapolás 1958-ban.

Mindazok, akik sírva-vigadva emlegetik a Kádár-korszakot, hogy hej, de jó volt minden akkoriban, már elfelejtették, micsoda pocsék söröket mértek az országban. Például agyonvizezték. Valamint eleve pocsék módon főzték meg. Plusz meleg is volt a legtöbb helyen, hűteni sem tudtak/akartak sokszor.

És azon is gondolkodjunk el, hogy miután az elmúlt harminc évben végre normális söröket is iszunk, mit mondanánk, ha valaki a kezünkbe nyomná a képen látható, fele hab, fele lónyál italt.

Mert az volt.

Itt nincs helye nosztalgiának. Aki utólag is kiáll az ócska Kőbányaiért és társaiért, nem tudja, mit beszél. Pontosan az a különbség a régi magyar "sörök" és a német, cseh, belga, stb. termékek között, mint ahogyan egy Trabant és egy Audi is egyaránt autó, mégis más galaktikából érkezett. Az, hogy fiatalok voltunk, de jó volt akkor inni, negyven év után sem érv. :) Ami ugyanis rossz, az rossz. Még akkor is, ha akkor nem volt más.

Legközelebb majd arról is írok valamit, hogy a "vébéká" alias "vadász", alias vörösboros kóla azért terjedt el Mo-n, mert a legtöbb kereskedelmi forgalomba került, üveges vörösbort csak kólával lehetett meginni, olyan rosszak voltak. De ez már egy másik történet.