Miután a választás után - eredménytől függetlenül - több napos horgászatban szeretném kiélni magamat, hadd mondjak valamit erről a felvételről.

Nekem a legizgalmasabb a kapás és a szákolás (jó... kiemelés... ) közötti pár perc. Amikor a kapást észleled, és TUDOD, hogy ott a hal, majd bevágsz, ráébredsz, hogy talán meglesz ez, aztán nagy húzások, és habzik a víz, amikor fárasztasz, hajlik a bot, feszül a zsinór, és bizony, a halnak is van esélye, mert nem tudod, hova és miként akadt a horog, majd meglátod a zsákmányt a víz felszínén, és végül a teljes megnyugvás, amikor hálóba kerül, és ott fekszik előtted... hát, ezek nagy pillanatok. Arról nem beszélve, hogy sokáig nem világos, milyen halat és mekkorát fogtál, bár vannak jelek, amelyek alapján azért sejthető nagyjából minden. Ebben a pár percben az ember nyugodt alapvetően, mert nem először fog halat, de az izgalmat mindig újraéled. Aki először vesz részt ebben, néha pánikba esik, kapkod, visong - vicces, de ki nem volt így eleinte...

Hazudik, aki azt mondja, hogy ez nem férfias tevékenység. Nagyon is az, ahogyan a vadászat, a galambászat, gombászás, bármiféle cserkelés, zsákmányolás, próbatétel szerintem hozzátartozik a férfi természetéhez, mint nőéhez a lakberendezés. Mindazonáltal tiszteltetem a női horgászokat, láttam talán ügyesebbeket is, mint én, elismerésem!

Április tehát újra a horgászásról szól majd. Remélem.
https://www.youtube.com/watch?v=GMcUny1t5Nk