Bochkor Gábort és Geszti Pétert keveseknek kell bemutatni. Előbb ismert rádiós, utóbbi valóságos polihisztor, aki – Bochkorhoz képest – azért szakmailag is elismert. De mi a közös bennük? Például a családi hátterük.

Bochkor és Geszti édesanyja is külkeres volt, de édesapjuk karrierje az igazán érdekes. Bochkor Jenő az MTI tudósítójaként dolgozott, többek között az NSZK fővárosában, Bonnban. És közben a katonai titkosszolgálat, az MNVK-2. embereként tartották számon. Bochkor Gábor állítása szerint meglepődött ezen, pedig belegondolhatott volna abba, hogy milyen áron élhetett ő a családjával a Vasfüggönyön túl, illetve járhatott itthon medencés, külkeres óvodába.

Az öreg Bochkor ráadásul annak a Nemzetközi Újságíró Szervezetnek az iskolájában is tanított, amely a szovjet KGB irányítása alá tartozott. Arról a NÚSZ-ról van szó, amely egy vállalati, szerezeti hálózatban volt azzal az IPV nevű vállalattal, amelynek meg az öreg Geszti Péter (sokszor Gesztyként írták a nevét) volt a munkatársa. Utóbbi közepesen ismert rádiós szerkesztő volt.

Bár mindkét édesapa elhunyt a nyolcvanas években, ez a háttér biztosan nem volt hátrányos a kései szocializmusban, amikor Geszti előbb gyerekszínészként, majd a tévé egyik arcaként befutott. Bochkor pedig a Danubiusban lett ismert, illetve azzal a Boros Lajossal összeállva, aki politikai, azaz pol-beat zenészként kezdte, majd átült az Erdős Péter-féle Hanglemezgyárba.

A többi: médiatörténelem.