Európában a magyarok tartanak legkevésbé az áramszünetektől

🪫 Az európaiak energiaellátásba vetett bizalma évek óta csökken és ez a tendencia az energiaválság hatására jelentősen felgyorsult. Míg 2016-ban három uniós polgárból kettő nem tartott az áramkimaradásoktól, 2021-re a lakosság fele, 2022-re pedig már csak a negyede nyilatkozott úgy, hogy bízik a zavartalan ellátásban. Az áramszünetektől való félelem legkevésbé hazánkra jellemző: az EU-ban egyedül Magyarországon vannak többségben azok, akik bíznak az áramellátásban.

Az energiapolitika kiemelt feladata az ellátás folyamatos, zavartalan biztosítása. A feladat elvégzésének sikerességéről alkotott társadalmi kép jól mérhető a lakosság áramkimaradásoktól való félelmének alakulásával. Ezért a Századvég – a European Social Survey 2016-os adatfelvételét követően – az európai energiaválság kirobbanását megelőző hónapokban (2021. augusztus 1. és szeptember 15. között), valamint 2022 őszén is megkérdezte az európaiakat arról, hogy mennyire tartanak az áramszünetektől.

Folyamatosan növekszik a félelem az ellátási kimaradásoktól

Már az energiaválságot megelőző kutatás eredményei is rámutattak, hogy az európaiak egyre kevésbé bíznak az energiaellátásban. Míg 2016-ban a válaszadók csaknem kétharmada (64 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy nem tart az áramszünetektől, ez az arány 2021-re 48 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan 11-ről 17 százalékra emelkedett azoknak az európaiaknak az aránya, akik nagyon tartanak a problémától. A romló tendencia elsősorban azzal magyarázható, hogy – Brüsszel szakpolitikai törekvései nyomán – az EU tagállamainak jelentős része leépítette hagyományos energiatermelő- és átalakító kapacitásait, valamint hosszú távú beszerzési szerződéseit, ami kiszámíthatatlanabbá tette Európa energiarendszerét.

Az energiaválság kirobbanását követően a romló tendencia felgyorsult és azoknak az aránya, akik nagyon tartanak az áramszünetektől – mindössze egyetlen év alatt – 17-ről 32 százalékra növekedett, a zavartalan ellátásban bízó válaszadóké pedig 48-ról 26 százalékra csökkent. A folyamathoz – az energiaválság és a brüsszeli szankciós politika okozta általános hangulatromláson túl – vélhetően az is hozzájárult, hogy több tagállam médiakampányok keretében hívta föl a lakosság figyelmét az ellátási zavarok növekvő esélyére.

👉 https://szazadveg.hu/hu/2023/01/16/europaban-a-magyarok-tartanak-legkevesbe-az-aramszunetektol~n3445