️ Vigyázat: a baloldal megkezdte az energiaellátást érintő szankciókkal kapcsolatos félretájékoztatást.

Hortay Olivér írása

Orbán Viktor vasárnap elmondta, hogy a szankcióknak nem szabad fenyegetniük Európa energiabiztonságát.
A kijelentésre a baloldali képviselők és sajtó elkezdte felépíteni azt a narratívát, hogy az Uniónak valójában nincs is feltétlenül szüksége az orosz gázra, mert az - igaz költséges módon, de - kiváltható. Például:
Dobrev Klára szerint az "európai gáztartalékok egy évre elegendőek, tehát idén év végéig."
A 444 pedig erre a következtetésre jutott egy tegnapi cikkben: "fel kell készülni a versenyre az ázsiai vásárlókkal... vagyis az átállás orosz vezetékesről a cseppfolyósított gázra elvben lehetséges, de drága lesz."
A kijelentések azért veszélyesek, mert elfedik a valódi dilemmát az energiaellátást érintő lehetséges szankciókkal kapcsolatban.

A tények a következők.
1️⃣ Az Unió éves gázigénye kb. 540 milliárd köbméter, a tárolókban pedig jelenleg 35 milliárd köbméter földgáz van, azaz a tartalékok mindössze néhány hétre elegendők.
2️⃣ Az EU éves import igénye 400 milliárd köbméter.
Ebből 180 milliárd köbméter érkezik Oroszországból, a cseppfolyósított (LNG) gázbeszerzés pedig 10 milliárd köbméter.
A cseppfolyósított földgáz beszerzésének drasztikus növeléséhez szükséges infrastruktúra nem áll rendelkezésre; a 10 milliárdos mennyiséget elméletben is mindössze kis mennyiséggel lehetne növelni.
Egy új LNG-terminál engedélyeztetése és megépítése több év.
Ráadásul a világpiacon elérhető szabad gázmennyiség még akkor sem lenne elegendő, ha Európa rendelkezne a szükséges kapacitásokkal.
👉 Az LNG tehát rövid távon - márpedig jelenleg a legfontosabb kérdés a következő fűtési szezon gázigényeinek biztosítása - nem alternatíva.
3️⃣ A "verseny az ázsiai vásárlókkal" és a "drága lesz" igen enyhe megfogalmazás.
Erre jó példa a potenciális katari beszerzés ötlete.
A Katarban kitermelt gázmennyiség jelentős részét hosszú távú szerződések keretében lekötötte Ázsia.
Ha tehát Európa közvetlenül Katartól szeretne vásárolni, el kellene érnie, hogy a két fél felbontsa/módosítsa a meglévő szerződéseit, ami aligha tekinthető versenynek.
Jelenleg olyan ötletek is az asztalon vannak, hogy a Katarban kitermelt, cseppfolyósított, Ázsiába szállított és ott tárolt földgázt vásárolja meg az EU, amit így újra cseppfolyósítani kellene és átszállítani Európába.

Az őszinte helyzetértékelés tehát az, hogy sajnos az orosz gáznak elméletben is csak nagyon kis része helyettesíthető és az is előrejelezhetetlenül magas költségen.
A baloldali képviselők és média által sugallt kép erősen félrevezető, mert a gázellátást érintő szankciókkal kapcsolatos dilemma nem az, hogy többet kell-e fizetnünk a gázért hanem, hogy lesz-e egyáltalán.

️ Márpedig, ha nem lesz, akkor fel kell készülni arra, hogy:
A következő fűtési időszakban ellátási korlátozások kell bevezetni Európában (egyszerűbben: családok milliói nem lesznek képesek felfűteni otthonaikat).
Az ipari igényeket nem lehet majd fedezni: azaz például szüneteltetni kell a műtrágya előállítást, ami problémát jelent majd az élelmiszeriparban, így az élelmezés is veszélybe kerül.
Az Unióban recesszió és a tervezetthez képest körülbelül kétszer magasabb infláció lesz.
Az energiaellátást érintő szankciókat tehát érdemes elkerülni.

️ Vigyázat: a baloldal megkezdte az energiaellátást érintő szankciókkal kapcsolatos félretájékoztatást.

Orbán Viktor vasárnap elmondta, hogy a szankcióknak nem szabad fenyegetniük Európa energiabiztonságát.
A kijelentésre a baloldali képviselők és sajtó elkezdte felépíteni azt a narratívát, hogy az Uniónak valójában nincs is feltétlenül szüksége az orosz gázra, mert az - igaz költséges módon, de - kiváltható. Például:
Dobrev Klára szerint az "európai gáztartalékok egy évre elegendőek, tehát idén év végéig."
A 444 pedig erre a következtetésre jutott egy tegnapi cikkben: "fel kell készülni a versenyre az ázsiai vásárlókkal... vagyis az átállás orosz vezetékesről a cseppfolyósított gázra elvben lehetséges, de drága lesz."
A kijelentések azért veszélyesek, mert elfedik a valódi dilemmát az energiaellátást érintő lehetséges szankciókkal kapcsolatban.

A tények a következők.
1️⃣ Az Unió éves gázigénye kb. 540 milliárd köbméter, a tárolókban pedig jelenleg 35 milliárd köbméter földgáz van, azaz a tartalékok mindössze néhány hétre elegendők.
2️⃣ Az EU éves import igénye 400 milliárd köbméter.
Ebből 180 milliárd köbméter érkezik Oroszországból, a cseppfolyósított (LNG) gázbeszerzés pedig 10 milliárd köbméter.
A cseppfolyósított földgáz beszerzésének drasztikus növeléséhez szükséges infrastruktúra nem áll rendelkezésre; a 10 milliárdos mennyiséget elméletben is mindössze kis mennyiséggel lehetne növelni.
Egy új LNG-terminál engedélyeztetése és megépítése több év.
Ráadásul a világpiacon elérhető szabad gázmennyiség még akkor sem lenne elegendő, ha Európa rendelkezne a szükséges kapacitásokkal.
👉 Az LNG tehát rövid távon - márpedig jelenleg a legfontosabb kérdés a következő fűtési szezon gázigényeinek biztosítása - nem alternatíva.
3️⃣ A "verseny az ázsiai vásárlókkal" és a "drága lesz" igen enyhe megfogalmazás.
Erre jó példa a potenciális katari beszerzés ötlete.
A Katarban kitermelt gázmennyiség jelentős részét hosszú távú szerződések keretében lekötötte Ázsia.
Ha tehát Európa közvetlenül Katartól szeretne vásárolni, el kellene érnie, hogy a két fél felbontsa/módosítsa a meglévő szerződéseit, ami aligha tekinthető versenynek.
Jelenleg olyan ötletek is az asztalon vannak, hogy a Katarban kitermelt, cseppfolyósított, Ázsiába szállított és ott tárolt földgázt vásárolja meg az EU, amit így újra cseppfolyósítani kellene és átszállítani Európába.

Az őszinte helyzetértékelés tehát az, hogy sajnos az orosz gáznak elméletben is csak nagyon kis része helyettesíthető és az is előrejelezhetetlenül magas költségen.
A baloldali képviselők és média által sugallt kép erősen félrevezető, mert a gázellátást érintő szankciókkal kapcsolatos dilemma nem az, hogy többet kell-e fizetnünk a gázért hanem, hogy lesz-e egyáltalán.

️ Márpedig, ha nem lesz, akkor fel kell készülni arra, hogy:
A következő fűtési időszakban ellátási korlátozások kell bevezetni Európában (egyszerűbben: családok milliói nem lesznek képesek felfűteni otthonaikat).
Az ipari igényeket nem lehet majd fedezni: azaz például szüneteltetni kell a műtrágya előállítást, ami problémát jelent majd az élelmiszeriparban, így az élelmezés is veszélybe kerül.
Az Unióban recesszió és a tervezetthez képest körülbelül kétszer magasabb infláció lesz.
Az energiaellátást érintő szankciókat tehát érdemes elkerülni.

Oroszország a nyílt katonai konfliktus útjára lépett Ukrajnával szemben. A háború azóta is meghatározza a hazai politikai napirendet, és a magyarok a közösségi médiában is keresik az eligazodási…

Az egy dolog, hogy a politikusaik szerint fegyverekkel és katonailag is támogatnunk kellene Ukrajnát. Vagyis magyar embereket küldeni a frontra, egy olyan háborúba, amelyhez semmi közünk, de a…

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média