/posztok.hu
Ezt azért valószínűleg sokan nem látták jönni: miközben még mindig a pandémiát nyögjük, és az egyre…
A baloldal zöld programját nehéz komolyan venni - II. rész.
Hortay Olivér írása
Szél Bernadett, Schmuck Erzsébet és Tordai Bence bemutatták a baloldal zöld programját. Azon túl, hogy a megszólalók kínosan kerülték a rezsicsökkentés témáját, a tájékoztatón elhangzott torzítások és semmitmondó állítások miatt nehéz komolyan venni a programot. A sorozat második részében Schmuck Erzsébet főbb kijelentései és azok kritikái olvashatók.
1️⃣ Schmuck: "A Fidesz-kormány, Orbán Viktor … lerombolta a környezetügynek az intézményrendszerét, itt nem csak az önálló környezetvédelmi minisztériumról van szó, hanem a környezetvédelmi hatósági rendszeréről is. A környezetvédelmi rendszer hatósági lerombolását azért tette Orbán Viktor, hogy az elmúlt években Bólogató Jánosok legyenek ezekben a hivatalokban."
Nem világos, hogy ha Orbán Viktor lerombolta a környezetvédelmi hatóságokat, akkor hogyan tudott Bólogató Jánosokat ültetni az élükre.
👉 Ezen túl nem ártana megjelölni, hogy Schmuck pontosan melyik intézményekre gondol.
A különálló környezetvédelmi minisztérium hiányára vonatkozó kritikára pedig az a válasz, hogy jelenleg az egyes minisztériumokban külön szervezeti egységek látják el az adott tárcához kapcsolódó környezetvédelmi teendőket. Ennek az az oka, hogy a környezetvédelem horizontális jellegű feladat, azaz - mivel a legtöbb tárca döntéseit érinti - a szempontjai hatékonyabban érvényesíthetők a jelenlegi formában annál, mintha egy különálló (és ennél fogva szükségképpen elszigeteltebb) intézményben összpontosulnának.
Az önálló környezetvédemi minisztérium nem nagyobb környezetvédelmi teljesítményhez, mindössze nagyobb bürokráciához (és így alacsonyabb hatékonysághoz) vezetne.
2️⃣ Schmuck: "Orbán Viktor és kormánya azt sem ismerte fel, hogy ma a világ és Magyarországnak is, a legnagyobb kihívás, ami előttünk áll, az az éghajlatváltozás." Az elmúlt ciklusban - többek között - megszületett a II. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, a Nemzeti Energia- és Klímaterv, a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv, az új Nemzeti Energiastratégia és a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia. A kormány tehát felismerte az éghajlatvédelem jelentőségét, ennek megfelelően a fenti dokumentumokban lefektette céljait és folyamatosan halad ezek megvalósítása felé.
3️⃣ Schmuck: "Az elmúlt években azt láttuk, hogy Orbán Viktor mást sem csinált Brüsszelben, minthogy vétózta az Európai Unió szigorúbb célkitűzéseit." Az Európai Tanács (benne Orbán Viktor) mind a 2050-es klímasemlegességre, mind a 2030-as megemelt ambíciókra vonatkozó célt elfogadta - más célkitűzési javaslat pedig nem volt. Ráadásul előbbit a magyar kormány - a világon elsők között - törvénybe is iktatta.
4️⃣ "Orbán Viktor félrevezette a magyar társadalmat, amikor arról beszélt, hogy az Európai Unió klímacsomagja az az embereknek fog többletköltséget okozni".
👉 Az Európai Uniónak egyelőre nincs klímacsomagja, Orbán Viktor az Európai Bizottság "Fit for 55" javaslatáról beszélt. Ez a javaslat pedig valóban egy új, központi karbonadóra vonatkozik, ami a háztartásokat terhelné (ezt a Bizottság egy új kvótapiac létrehozásával valósítaná meg).
👉 Az új eszköz pedig megemelné a háztartások rezsidíjait és az üzemanyagárakat, tehát többletköltséget okozna az embereknek. Ezt lényegében mindenki (a tagállamok, a Bizottság, a magyar baloldal stb.) evidenciaként kezeli, ezért is van akkora vita a javaslatcsomag körül.
Nem teljesen világos tehát, hogy miért félrevezető Orbán Viktor megállapítása.
5️⃣ Schmuck: "Azt mondta [Orbán Viktor], hogy a nagyvállalatokat kell megbüntetni, csakhogy tudjuk, hogy itthon a nagyvállalatokat folyamatosan támogatta az Orbán-kormány." A nagy szennyezőket az évek óta működő központi EU-s kvótarendszer "bünteti", amire a tagállamok kormányainak (köztük az Orbán-kormánynak) nincs közvetlen befolyásuk, így kedvezményeket, vagy támogatásokat sem tudnak adni a résztvevőinek.
👉 A vita valójában arról szól, hogy az EU a megnövelt klímaambícióinak költségeit, a nagyvállalatokra terhelje (a meglévő kvótarendszer szigorításával), vagy a lakosságra (egy új kvótarendszer létrehozásával). Orbán Viktor ebben a vitában foglalt állást az előbbi mellett, amivel a lakosságért állt ki (nem csak mondta) a nagyvállalati érdekekkel szemben.
7️⃣ Schmuck: "A hatpárti közös programban az szerepel, hogy 2030-ra 30 százalékra csökkentjük a szén-dioxid kibocsátást. Ez egy picikét erősebb cél, mint az Európai Unió klímacélkitűzése jelenleg, hiszen ott 55 százalék szerepel, míg a magyar kormány mindig a negyven százaléknál tart."
👉 A célkitűzésre Schmuck minden bizonnyan véletlenül rossz számot mondott.
👉 Ha "2030-ra 30 százalékra csökkentik a kibocsátást", az 70 százalékos csökkentést jelent, ami: nem "picit" haladja meg az 55 százalékos EU-s célokat, hanem nagyon és teljesen irreális (a legradikálisabb zöldszervezetek is csak 65 százalékért lobbiznak).
👉 Valószínűbb, hogy az írásos baloldali programban - ha lesz - más szám szerepel majd, mert a 70 százalék mindenki számára nyilvánvalóan megvalósíthatatlan.
👉 Annak pedig, hogy Magyarország hivatalos célkitűzése jelenleg 40 százalék, az az oka, hogy a hatályos szakpolitikai dokumentumok az 55 százalékos új, uniós szintű emelés előtt készültek (más tagállamokban is ez a helyzet). Az új dokumentumok elkészítéséhez pedig előbb uniós szinten el kell fogadni az új tagállami célkitűzéseket, ami még nem történt meg. Ettől függetlenül a magyar kormány már többször jelezte az Európai Unió és a közvélemény felé, hogy az 55 százalékos célkitűzést is tudja vállalni.
8️⃣ Schmuck: "Márki-Zay Péter kormánya kész lesz arra, hogy az alkalmazkodási területeken is haladjon előre, egy példát mondva, itt van például a mezőgazdaság. Ha a mezőgazdasági gyakorlat ilyen marad, akkor – gondoljunk az aszályra, vagy máskor az árvizekre – akkor biztos komoly terméskiesések lesznek. Tehát ezt a feladatot komolyan fogjuk venni." Az az állítás, hogy az "alkalmazkodást komolyan fogják venni" nem értelmezhető programpont.
️ Folytatás hamarosan.
A baloldal zöld programját nehéz komolyan venni - II. rész.
Szél Bernadett, Schmuck Erzsébet és Tordai Bence bemutatták a baloldal zöld programját. Azon túl, hogy a megszólalók kínosan kerülték a rezsicsökkentés témáját, a tájékoztatón elhangzott torzítások és semmitmondó állítások miatt nehéz komolyan venni a programot. A sorozat második részében Schmuck Erzsébet főbb kijelentései és azok kritikái olvashatók.
1️⃣ Schmuck: "A Fidesz-kormány, Orbán Viktor … lerombolta a környezetügynek az intézményrendszerét, itt nem csak az önálló környezetvédelmi minisztériumról van szó, hanem a környezetvédelmi hatósági rendszeréről is. A környezetvédelmi rendszer hatósági lerombolását azért tette Orbán Viktor, hogy az elmúlt években Bólogató Jánosok legyenek ezekben a hivatalokban." Nem világos, hogy ha Orbán Viktor lerombolta a környezetvédelmi hatóságokat, akkor hogyan tudott Bólogató Jánosokat ültetni az élükre.
👉 Ezen túl nem ártana megjelölni, hogy Schmuck pontosan melyik intézményekre gondol. A különálló környezetvédelmi minisztérium hiányára vonatkozó kritikára pedig az a válasz, hogy jelenleg az egyes minisztériumokban külön szervezeti egységek látják el az adott tárcához kapcsolódó környezetvédelmi teendőket. Ennek az az oka, hogy a környezetvédelem horizontális jellegű feladat, azaz - mivel a legtöbb tárca döntéseit érinti - a szempontjai hatékonyabban érvényesíthetők a jelenlegi formában annál, mintha egy különálló (és ennél fogva szükségképpen elszigeteltebb) intézményben összpontosulnának. Az önálló környezetvédemi minisztérium nem nagyobb környezetvédelmi teljesítményhez, mindössze nagyobb bürokráciához (és így alacsonyabb hatékonysághoz) vezetne.
2️⃣ Schmuck: "Orbán Viktor és kormánya azt sem ismerte fel, hogy ma a világ és Magyarországnak is, a legnagyobb kihívás, ami előttünk áll, az az éghajlatváltozás." Az elmúlt ciklusban - többek között - megszületett a II. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, a Nemzeti Energia- és Klímaterv, a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv, az új Nemzeti Energiastratégia és a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia. A kormány tehát felismerte az éghajlatvédelem jelentőségét, ennek megfelelően a fenti dokumentumokban lefektette céljait és folyamatosan halad ezek megvalósítása felé.
3️⃣ Schmuck: "Az elmúlt években azt láttuk, hogy Orbán Viktor mást sem csinált Brüsszelben, minthogy vétózta az Európai Unió szigorúbb célkitűzéseit." Az Európai Tanács (benne Orbán Viktor) mind a 2050-es klímasemlegességre, mind a 2030-as megemelt ambíciókra vonatkozó célt elfogadta - más célkitűzési javaslat pedig nem volt. Ráadásul előbbit a magyar kormány - a világon elsők között - törvénybe is iktatta.
4️⃣ "Orbán Viktor félrevezette a magyar társadalmat, amikor arról beszélt, hogy az Európai Unió klímacsomagja az az embereknek fog többletköltséget okozni".
👉 Az Európai Uniónak egyelőre nincs klímacsomagja, Orbán Viktor az Európai Bizottság "Fit for 55" javaslatáról beszélt. Ez a javaslat pedig valóban egy új, központi karbonadóra vonatkozik, ami a háztartásokat terhelné (ezt a Bizottság egy új kvótapiac létrehozásával valósítaná meg).
👉 Az új eszköz pedig megemelné a háztartások rezsidíjait és az üzemanyagárakat, tehát többletköltséget okozna az embereknek. Ezt lényegében mindenki (a tagállamok, a Bizottság, a magyar baloldal stb.) evidenciaként kezeli, ezért is van akkora vita a javaslatcsomag körül. Nem teljesen világos tehát, hogy miért félrevezető Orbán Viktor megállapítása.
5️⃣ Schmuck: "Azt mondta [Orbán Viktor], hogy a nagyvállalatokat kell megbüntetni, csakhogy tudjuk, hogy itthon a nagyvállalatokat folyamatosan támogatta az Orbán-kormány." A nagy szennyezőket az évek óta működő központi EU-s kvótarendszer "bünteti", amire a tagállamok kormányainak (köztük az Orbán-kormánynak) nincs közvetlen befolyásuk, így kedvezményeket, vagy támogatásokat sem tudnak adni a résztvevőinek.
👉 A vita valójában arról szól, hogy az EU a megnövelt klímaambícióinak költségeit, a nagyvállalatokra terhelje (a meglévő kvótarendszer szigorításával), vagy a lakosságra (egy új kvótarendszer létrehozásával). Orbán Viktor ebben a vitában foglalt állást az előbbi mellett, amivel a lakosságért állt ki (nem csak mondta) a nagyvállalati érdekekkel szemben.
7️⃣ Schmuck: "A hatpárti közös programban az szerepel, hogy 2030-ra 30 százalékra csökkentjük a szén-dioxid kibocsátást. Ez egy picikét erősebb cél, mint az Európai Unió klímacélkitűzése jelenleg, hiszen ott 55 százalék szerepel, míg a magyar kormány mindig a negyven százaléknál tart."
👉 A célkitűzésre Schmuck minden bizonnyan véletlenül rossz számot mondott.
👉 Ha "2030-ra 30 százalékra csökkentik a kibocsátást", az 70 százalékos csökkentést jelent, ami: nem "picit" haladja meg az 55 százalékos EU-s célokat, hanem nagyon és teljesen irreális (a legradikálisabb zöldszervezetek is csak 65 százalékért lobbiznak).
👉 Valószínűbb, hogy az írásos baloldali programban - ha lesz - más szám szerepel majd, mert a 70 százalék mindenki számára nyilvánvalóan megvalósíthatatlan.
👉 Annak pedig, hogy Magyarország hivatalos célkitűzése jelenleg 40 százalék, az az oka, hogy a hatályos szakpolitikai dokumentumok az 55 százalékos új, uniós szintű emelés előtt készültek (más tagállamokban is ez a helyzet). Az új dokumentumok elkészítéséhez pedig előbb uniós szinten el kell fogadni az új tagállami célkitűzéseket, ami még nem történt meg. Ettől függetlenül a magyar kormány már többször jelezte az Európai Unió és a közvélemény felé, hogy az 55 százalékos célkitűzést is tudja vállalni.
8️⃣ Schmuck: "Márki-Zay Péter kormánya kész lesz arra, hogy az alkalmazkodási területeken is haladjon előre, egy példát mondva, itt van például a mezőgazdaság. Ha a mezőgazdasági gyakorlat ilyen marad, akkor – gondoljunk az aszályra, vagy máskor az árvizekre – akkor biztos komoly terméskiesések lesznek. Tehát ezt a feladatot komolyan fogjuk venni." Az az állítás, hogy az "alkalmazkodást komolyan fogják venni" nem értelmezhető programpont.
️ Folytatás hamarosan.
