A visegrádi csoport országainak újkori együttműködése az idei évben ünnepelte fennállásának harmincadik évfordulóját. A kezdeti időszakban a totalitarizmusból a demokráciába való átmenet, valamint az euroatlanti közeledés kölcsönös elősegítését zászlajára tűző regionális kooperáció az elmúlt másfél évtizedben egyre inkább az egyedi közép-európai identitás és életmód megőrzését tekinti elsődleges feladatának.

Az uniót megrázó válságok sorozata (pénzügyi, euróövezeti, migrációs, koronavírus-járvány, energia), de főleg az azokra adott brüsszeli válaszok felszínre hoztak több olyan megközelítési, értelmezési szempontot, amelyek alapvető eltérésekre mutatnak rá a Közép-Európa és az Európai Unió más térségeire általánosan jellemző gondolkodásmód között. A különbségek hátterében elsősorban a térség népei által megélt hasonló, évszázados történelmi tapasztalatok keresendők, amelyek jelenkori leképeződése az ezeket az országokat jellemző nagyon hasonló értékrendben és kulturális szokásokban figyelhető meg.

Mindez megfelelő hátteret biztosít a jó és magas szintű politikai kapcsolatok stabilizálásához, ami képessé teszi a visegrádi csoportot az EU-n belüli hatékony érdekérvényesítésre, aminek az elmúlt években több konkrét eredményét is láthattuk.

A Századvég által rendszeresen elkészített, jelenleg 30 országra kiterjedő Európa Projekt nevű kutatás kitűnő lehetőség arra, hogy ezen keresztül rámutassunk azokra a területekre, ahol hangsúlyosak az értékrenddel és jövőképpel kapcsolatos különbségek a V4-országok és a többi ország között.