HORVÁTH JÓZSEF - HIBRID HÁBORÚ A JÖVŐÉRT
🙏 Büszkék vagyunk arra, hogy gondozásunkban újabb könyvet jelentethettünk meg. És nem is akárkiét: Horváth József, biztonságpolitikai tanácsadónk mutatja be…
Patthelyzet az EU-csúcson.
Bár a tegnapi tanácsülés egyik kulcsfontosságú napirendi pontját az energiaválság kezelése jelentette, a tagállamoknak mégsem sikerült megállapodásra jutniuk.
Hónapok óta két, egymásnak ellentétes nézőpont ütközik az európai vezetők között.
1️⃣ Az egyik álláspont szerint nem kell változtatni az EU szakpolitikai törekvésein, mert a válságot külső tényezők okozzák és egyébként sem akkora baj, hogy magasak az árak (legfeljebb a rászorulókat kell támogatni).
A fő érv, hogy a drága energia rákényszeríti a gazdasági szereplőket energiafogyasztásuk csökkentésére, így a gyorsabb klímaátmenetre.
Ennek az álláspontnak a képviselői további fokozatba kapcsolnák az EU meglévő szakpolitikai törekvéseit: új adót vezetnének be (pontosabban: kiterjesztenék az ETS rendszert) a lakosságra, továbbra is feketelistán tartanák az atomerőműveket és nem nyúlnának a rekordmagas kvótaárakhoz.
2️⃣ A másik álláspont szerint az, hogy Európa nem volt képes alkalmazkodni a (valóban elsősorban külső tényezők okozta) magas energiaárakhoz és válságba sodródott, az elmúlt évek elhibázott szakpolitikájának köszönhető.
Ezért ezek az országok ellenzik, hogy a közösség továbbra is azon az úton haladjon, ami a kedvezőtlen helyzetet eredményezte.
Szerintük nem elfogadható, hogy a Bizottság egy új adóval mesterségesen tovább emelje a lakossági árakat, mert ennek katasztrofális társadalmi következményei lennének.
Az álláspontjuk, hogy a kiszámítható, saját energiatermelő kapacitásokra szükség van; így például elfogadhatatlan, hogy az atomenergiát továbbra is - ideológiai okokból - feketelistán tartsa Brüsszel.
Továbbá vita van a kvótapiacról is, ahol év eleje óta szintén több, mint kétszeres emelkedés volt tapasztalható.
Az egyik fél szerint ez az energiaárak növekedésének mindössze 20 százalékát magyarázza, így nem kell hozzányúlni a rendszerhez.
A másik fél szerint ez a 20 százalék (tegnap 300 euró/MWh fölött volt az áram ára, azaz a 20 százalék több, mint az egy évvel korábbi 30-40 eurós ár volt) is óriási teher, ráadásul az emelkedés részben a spekulációnak köszönhető, így - legalább átmenetileg - változtatásokra lenne szükség.
A vita egyre mélyül, az árak pedig emelkednek.
Patthelyzet az EU-csúcson.
Bár a tegnapi tanácsülés egyik kulcsfontosságú napirendi pontját az energiaválság kezelése jelentette, a tagállamoknak mégsem sikerült megállapodásra jutniuk.
Hónapok óta két, egymásnak ellentétes nézőpont ütközik az európai vezetők között.
1️⃣ Az egyik álláspont szerint nem kell változtatni az EU szakpolitikai törekvésein, mert a válságot külső tényezők okozzák és egyébként sem akkora baj, hogy magasak az árak (legfeljebb a rászorulókat kell támogatni).
A fő érv, hogy a drága energia rákényszeríti a gazdasági szereplőket energiafogyasztásuk csökkentésére, így a gyorsabb klímaátmenetre.
Ennek az álláspontnak a képviselői további fokozatba kapcsolnák az EU meglévő szakpolitikai törekvéseit: új adót vezetnének be (pontosabban: kiterjesztenék az ETS rendszert) a lakosságra, továbbra is feketelistán tartanák az atomerőműveket és nem nyúlnának a rekordmagas kvótaárakhoz.
2️⃣ A másik álláspont szerint az, hogy Európa nem volt képes alkalmazkodni a (valóban elsősorban külső tényezők okozta) magas energiaárakhoz és válságba sodródott, az elmúlt évek elhibázott szakpolitikájának köszönhető.
Ezért ezek az országok ellenzik, hogy a közösség továbbra is azon az úton haladjon, ami a kedvezőtlen helyzetet eredményezte.
Szerintük nem elfogadható, hogy a Bizottság egy új adóval mesterségesen tovább emelje a lakossági árakat, mert ennek katasztrofális társadalmi következményei lennének.
Az álláspontjuk, hogy a kiszámítható, saját energiatermelő kapacitásokra szükség van; így például elfogadhatatlan, hogy az atomenergiát továbbra is - ideológiai okokból - feketelistán tartsa Brüsszel.
Továbbá vita van a kvótapiacról is, ahol év eleje óta szintén több, mint kétszeres emelkedés volt tapasztalható.
Az egyik fél szerint ez az energiaárak növekedésének mindössze 20 százalékát magyarázza, így nem kell hozzányúlni a rendszerhez.
A másik fél szerint ez a 20 százalék (tegnap 300 euró/MWh fölött volt az áram ára, azaz a 20 százalék több, mint az egy évvel korábbi 30-40 eurós ár volt) is óriási teher, ráadásul az emelkedés részben a spekulációnak köszönhető, így - legalább átmenetileg - változtatásokra lenne szükség.
A vita egyre mélyül, az árak pedig emelkednek.
HORVÁTH JÓZSEF - HIBRID HÁBORÚ A JÖVŐÉRT
🙏 Büszkék vagyunk arra, hogy gondozásunkban újabb könyvet jelentethettünk meg. És nem is akárkiét: Horváth József, biztonságpolitikai tanácsadónk mutatja be…
The figures speak for themselves.
Orbán Viktor éjjel is értünk dolgozott!
(Na nem úgy, mint Jakab...)
„Megvédtük a rezsicsökkentést, megvédtük a magyar családokat!”
Az EU-csúcson a visegrádi országok azért küzdöttek, hogy olcsóbb legyen…
️Földi László legfrissebb írásában egy új ENSZ (Európa Nemzeteinek Szövetsége)…
A baloldalnak három dologgal áll harcban:
️nevek
️számok
️színek