Márki-Zay Péter a baloldali gazdaságpolitikában hisz.

Márki-Zay tegnapi videójában azt mondta, hogy a közgazdaságtanban a baloldali gondolkodás állampárti, így ő szabadelvű, jobboldali liberálisként az állam szerepét visszaszorítaná.

Évtizedekkel ezelőtt ez talán egy érvényes megállapítás lett volna, azonban mára a politikai pólusok közgazdasági gondolkodása átalakult, tehát az állítás mögötti feltételezésnek éppen az ellenkezője igaz.
Ma a jobb- és baloldal közötti fő gazdaságpolitikai törésvonalat a globalizmus versus nemzeti szuverenitás jelenti.

👈 A valódi politikai erővel bíró baloldali pártok tipikusan globalisták, a nemzetközi kereskedelem fokozását és a multinacionális vállalatok pozícióinak javítását képviselik és ezért az állami szabályozás leépítésében érdekeltek.
Ma a baloldal gondolkodására éppen az a "szabadelvű, liberális" gazdaságpolitikai megközelítés jellemző, amit Márki-Zay magáénak érez és, ami a 2010 előtti baloldali kormányokat is jellemezte.

👉 Ezzel szemben a jobboldali, szuverenista pártok, az állam és a piac észszerű egyensúlya mellett, saját nemzeti vállalataiknak és gazdaságuknak megerősítésére törekednek, amihez a - piaci verseny mellett - megfelelő állami szabályozásra is szükség van.
A jobboldal az állami szerep megerősítésére nem célként, hanem eszközként tekint, ami segíthet elérni valós társadalmi és gazdasági céljait.

A törésvonal világszerte megfigyelhető.
Például az USA-ban a két nagy párt támogatóinak (nyilvánosan elérhető) listájából egyértelműen látható, hogy a republikánusokat jellemzően a szuverenista gazdaságpolitikában érdekelt nemzeti, a demokratákat pedig a neoliberális intézkedésekben érdekelt multinacionális vállalatok finanszírozzák.
De tanulságos az Egyesült Királyság esete is, ahol a nyolvcvanas évek thatcheri gazdaságpolitikájára valóban a dereguláció volt jellemző, de mára Boris Johnsont aligha lehet neoliberálisnak tekinteni.

Magyarországon a megközelítésbeli különbséget kitűnően szemlélteti a - Márki-Zay által is rendre felhozott - rezsipolitika.
👈 A baloldal privatizálta az energiaszektort, így annak jelentős része multinacionális vállalatok kezébe került.
Ezután piacosította a lakossági tarifákat, így a külföldi tulajdonú vállalatok - a háztartások kárára - jelentős profitot realizálhattak.
A magyar baloldal tehát a rendszerváltás óta "szabadelvű, liberális" energia- és gazdaságpolitikát folytat.

👉 Ezzel szemben a jobboldal bevezette a hatósági árakat, amik lehetővé tették az energiavállalatok visszavásárlását.
Az intézkedésnek köszönhetően Magyarország visszaszerezte energetikai szuverenitását (ami a mostani energiaválságban különösen jól jön).
A rezsicsökkentés tehát egy szuverenista, jobboldali intézkedés.

Lehet, hogy Márki-Zay "szabadelvű, liberális" gazdaságpolitikája negyven éve jobboldalinak számított volna, de ma egyértelműen baloldalinak tekinthető.

Kommentbe belinkeltem egy korábbi Kontra videót, amiben a fentieket részletesebben is kifejtem.