Kiugróan magas a lakásfelújítást tervező magyarok aránya!

A lakásfelújítások száma a lakosság jólétének kiváló mutatója. Egy család akkor tervezi ingatlanjának renoválását, ha erre megvannak az anyagi forrásai, és emellett bizalma is van a jövőben. Egy ilyen beruházás akár hónapokig is tarthat, és komoly anyagi áldozattal jár, így nem meglepő, hogy bizonytalan kilátások esetén nem szívesen vágnak bele a tulajdonosok.

A következő 12 hónapban lakásfelújítást tervező magyarok arányának alakulása egyértelmű mintát követ az OECD adatai szerint. 2002 második negyedévi csúcsa után, amikor minden negyedik család tervezett átalakítást, egy hosszú csökkenő szakasz következett. A mélypont 2011-ben jött el , amikor a magyarországi családoknak csupán 6 százaléka gondolkodott otthonfelújításban. A mutató ezután emelkedő trendvonalat írt le, és 2021 harmadik negyedévére elérte az elmúlt 20 év legmagasabb értékét. Ekkor öt tulajdonosból kettő nyilatkozott úgy, hogy a közeljövőben értéknövelő beruházást tervez ingatlanjában. A pozitív folyamatokban a hazai jövedelmek kedvező alakulása mellett a kormány januárban indított otthonfelújítási támogatásának is komoly szerepe van.

A magyar családok optimizmusa nem csupán historikus, hanem európai viszonylatban is kiemelkedő: a legfrissebb OECD adatok szerint csupán a lengyelek (ahol a lakosok 47 százaléka renoválna) és a svédek (esetükben a magyar értékkel szinte pontosan megegyező 40 százalékon áll a mutató) voltak nálunk is bizakodóbbak. A képzeletbeli rangsor végén a szerbek, a görögök, a spanyolok, az észtek és a szlovákok találhatóak. Ezen országokban a lakásfelújítást tervezők aránya kevesebb mint fele a hazai értéknek.