Ezért nem szabad emelni a rezsidíjakat.

Hortay Olivér bejegyzése.

Az ábra a lakossági földgázárak és a fűtési nehézségekkel küzdő háztartások arányának alakulását mutatja 2007 és 2018 között Magyarországon és átlagosan az EU-ban.

Az Unióban enyhén emelkedtek az árak (a teljes időszakban összesen kb. 25 százalékkal), a fűtési nehézséggel küzdők aránya pedig - elsősorban a jövedelmek növekedése miatt - enyhén (3,5 százalékkal) csökkent.

A magyar adatsor két, markánsan eltérő időszakra osztható.

1️⃣ 2007 és 2011 között mintegy 50 százalékkal emelkedett a gázár, így 2012-re kb. 160 000-el nőtt a fűtési nehézségekkel küzdő háztartások száma (arányuk 10-ről 15 százalékra emelkedett a teljes népességben).

2️⃣ 2012 után a hatósági szabályozás, majd a rezsicsökkentési program bevezetésének köszönhetően a gázárak lecsökkentek, így 2018-ra a fütési nehézségekkel küzdők aránya 6 százalékra esett vissza, azaz mintegy 360 000 háztartás menekült meg az energiaszegénységi csapdából.

2017 óta a fűtési nehézségekkel küzdők aránya Magyarországon alacsonyabb, mint az EU átlag.

Egy újabb rezsidíj emelkedés azonban megfordítaná a kedvező tendenciát és háztartások ezreit sodorná újra nehéz helyzetbe.

Megjegyzések:
👉 Az áradatok forrása az Eurostat, az energiaszegénységi mutatóké az EU Energy Poverty Observatory.
👉 Az adatokat azért csak 2018-ig jelenítettem meg mert az energiaszegénységi mutatók csak eddig állnak rendelkezésre.
👉 Az ábra Y tengelyei nem 0-tól indulnak, mert így a facebook formátumban látványosabbak a változások.
👉 Az energiaszegénységi mutatók alakulását természetesen nem csak az árak, hanem a jövedelem, a foglalkoztatottság és egyéb tényezők is befolyásolják, de az árak hatása - ahogyan azt az ábra is mutatja - domináns.