Van mire büszkének lennünk! És legyünk is!
Hasít a gazdaságunk! Kanyarban előzünk! Aki mást mond, az hazudik és kettős játszmát folytat.

Rekord gazdasági növekedés: 7,1% [EU-átlag 4,8%]
Részletek: https://bit.ly/35lo9MZ
Alacsony munkanélküliségi ráta: 3,7% [EU-átlag 6,4%]
Részletek: https://bit.ly/3v9ejZe
Rekord foglalkoztatottsági ráta: 74% [EU-átlag 67%]
Részletek: https://bit.ly/3LW6dtc
Kiugróan magas beruházási ráta: 27,9% [EU-átlag 22%]
Részletek: https://bit.ly/3JIhMSI

Az első három pontról már írtunk külön is, most pedig György László írását szeretnénk minél több emberhez eljuttatni! Ha valaki ezek után azt állítja, hogy nem előztünk kanyarban az simlis.

A magyar beruházási ráta a válság alatt is a 27-28 százalékos rekordsávban mozgott. A válság két évében 40 százalékkal több beruházást valósítottak meg a cégek Magyarországon, mint visegrádi vetélytársainknál, sőt a lengyelekhez képest nálunk 60 százalékkal több beruházás valósult meg 2021-ben. A különbség még sose volt ekkora. A jelen beruházása pedig a jövő növekedése.
A beruházások hatása nem jelenik meg azonnal a növekedésben, hiszen a megvásárolt gépeket üzembe kell helyezni, a megrendeléseket „be kell húzni”, le kell gyártani és értékesíteni kell, miközben a beruházásoknak jelentős az import-vonzata, ami makrogazdasági szinten a növekedést a jelenben csökkenti. A beruházások során ugyanis gépeket, berendezéseket, technológiát és alapanyagokat vásárolnak a cégek, és bár van néhány sikeres célgép gyártó vállalkozás Magyarországon, amelyek robotokat gyártanak még a világ legautomatizáltabb gazdaságába, Dél-Koreába is, de összességében több gépet importálunk ilyen magas beruházási szint mellett, mint amennyit exportálunk és a alapanyagok jelentős részét is külföldről vesszük, hiszen nem vagyunk nyersanyag-nagyhatalom.
️ Nem csak a makroszámok szintjén, de az országot járva és a cégeket látogatva is látszik a beruházás-ösztönző és munkaalapú válságkezelés eredménye. Egyre-másra mutatják be a vállalkozók a beruházásaikat. Elmondásuk szerint, ha most állnának neki tervezni, akkor az eszközök 30-40 százalékkal többe kerülnének a megnövekedett világpiaci alapanyagárak és szállítási költségek miatt, és 6-8 hónap helyett 12-18 hónapos határidővel szállítanának a gépgyártók. Márpedig a többletkereslet a világgazdaság újraindulásával hirtelen jelentkezett és az nyert, aki talpon maradt, sőt a válság alatt „gyúrt”, erősített, bővített.
️️ Ezért adtunk két feltétellel pénzt a vállalkozásoknak már a válság legelejétől: ha megtartják munkavállalóikat, és ha nem halasztják el a beruházásaikat. Mindemellett folytattuk a versenyképességet és ezen keresztül a gazdasági növekedést hosszú távon meghatározó tudástermelő rendszereink átalakítását és megszilárdítását.
‍ Átalakítottuk a szakképzést és a felnőttképzést: mindkét tudástermelő rendszerünket közelebb vittük a vállalkozásokhoz, hogy igényeiknek megfelelő képzések valósulhassanak meg. A magyar gazdaság újraindításával egy időben elindított új felnőttképzési rendszerben arra képezhetik a cégek a munkavállalóikat, amire csak akarják és kaphatnak hozzá munkavállalónként akár félmillió forintot is. (Mi adatalapon tudjuk mérni a támogatások hasznosulását.) A szakképzésben 2021 szeptemberétől a vállalkozások a náluk dolgozó és tanuló diákok után havi 200-250 ezer forintot kapnak, ami fedezi a diákok bérét és a taníttatásuk költségét. A Tanítsunk Magyarországért programmal elérjük a távoli kistelepülésen élő általános iskolásokat is és ezzel közel került az a célunk, hogy 2030-ra minden most általános iskolás rendelkezzen legalább szakmával és a képességeinek megfelelően boldoguljon.
A válság alatt közel megdupláztuk a kutatás-fejlesztési és innovációs alap forrásait és sikeres nemzetközi példák mentén végrehajtottuk az innovációs és az egyetemi rendszereink modellváltását, hogy közelebb vigyük őket a gazdaság szereplőihez. Hosszú előkészítés után az elmúlt 650 év legnagyobb egyetemfejlesztése vette kezdetét Magyarországon 2021 augusztusában. A válság alatt egyik évről a másikra közel megdupláztuk egyetemeink működési költségvetését és 2700 milliárd forintos fejlesztésbe kezdtünk. (Csak érzékeltetésképpen: minden idők legnagyobb zöldmezős beruházása, az SK Innovations 681 milliárd forintból valósul meg.)
Jelen pillanatban azt mondhatjuk el csupán, hogy a válságkezelés rövid távon eredményes volt, mert a munkához való viszonyunkat megőriztük, hiszen soha ennyien, 4,7 millióan, nem dolgoztak Magyarországon az elmúlt 30 évben, mint most, és a magyar gazdaság teljesítménye fél évvel korábban elérte a válság előtti szintjét, mint a világgazdaság egésze. Vagyis a teljes világgal szemben fél éves előnyre tettünk szert.
Méghozzá úgy, hogy a beruházások kapacitásbővítő és a tudástermelő rendszereink termelékenység növelő hatása egyelőre mérsékelten érződik. Úgyhogy messze még a célegyenes.

Forrás: https://www.facebook.com/gylaszloitm/posts/543522830472590