Számok - a baloldali álhírek ellenszere posztja

2004. december 5. - a szégyen napja
👉A baloldal semmit sem változott - ugyanazok az emberek ülnek ma is a Parlamentben, akik 23 millió "románnal" riogattak, és akik megosztották a nemzetet.

Tizhét éve árulta el a baloldal először a magyarokat

A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁST NEM LEHET AKTUÁLPOLITIKAI SZÁMÍTÁSOK TÁRGYÁVÁ TENNI

Tragikus évforduló a mai: 17 évvel ezelőtt, 2004. december 5-én került sor a kettős állampolgárságról szóló népszavazásra, amelynek kampányában az akkor regnáló baloldali kormány a határon túli magyarok elleni voksolásra buzdított. A díszletek ugyan változtak, ám a baloldal szemében a politikai haszonszerzés elsődlegességét sem a nemzeti összetartozás, sem az emberéletek és a munkahelyek védelmének szempontja nem írhatja felül.

Hol van a 23 millió "román"? 11 éve fogadta el a Parlament a honosítási eljárásról szóló törvént, de Qrcsány, Molnár Csaba és Szanyi akkor sem igennel szavaztak, ők továbbra is nemet mondtak a határainkon túl élő magyar testvéreinkre! Azt mondták, hogy majd valaki elveszi a nyugdíjakat és a munkahelyeket - hol vannak ezek a "tolvajok"? 11 éve élhetnek a törvény adta lehetőséggel, és több mint 1 millió határon túli magyar élt is vele, de csupán néhány tízezer ember döntött úgy, hogy elhagyja szülőföldjét és Magyarországra költözik, többnyire azért, mert magyarságuk miatt üldözték őket. Magyarország lakossága még mindig csökken, és ez a trend lassult volna, ha már 2004-ben összefog a baloldal a nemzeti oldallal - de nem ezt tették.

2010: "Nemmel szavazott Qrcsány korábbi miniszterelnök, illetve az MSZP-s Molnár Csaba és Szanyi Tibor. Tartózkodott az MSZP-s Baracskai József, Oláh Lajos és Vitányi Iván, illetve az LMP-s Dorosz Dávid és Szabó Tímea. Lendvai Ildikó MSZP elnök csak a szavazás után érkezett meg az ülésterembe, amire a fideszes képviselők tapssal és gúnyos megjegyzésekkel reagáltak."
https://www.origo.hu/itthon/20100526-elfogadta-az-orszaggyules-a-kettos-allampolgarsagrol-szolo-torvenyt.html

2019: A DK megint a határon túli magyarok ellen szavazott. Qrcsány pártja újabb nemzeti ügynek próbált a kerékkötője lenni, ezúttal az nem volt az ínyükre, hogy 2020 a Nemzeti Összetartozás Éve legyen, öt képviselőjük is nemmel szavazott a vonatkozó javaslatra a parlamentben. Túl nagy meglepetést nem kell várni a választól, a Demokratikus Koalíció egyes képviselői: Arató Gergely (DK), Gréczy Zsolt (DK), László Imre (DK), Oláh Lajos (DK), Varju László (DK)
https://www.origo.hu/itthon/20190618-dk-nemzeti-osszetartozas-eve.html

Nemzetközi összehasonlításban példátlan, hogy egy hivatalban lévő kormány saját nemzettársai ellen folytasson kampányt. Európa országaiban ugyanis – az egyes politikai erők közti nézetkülönbségek ellenére – egyfajta nemzeti minimumként tételezhető, hogy a nemzeti összetartozás minden mást megelőző érték, amelyet nem lehet aktuálpolitikai számítások tárgyává tenni.

A hazai baloldal szemében ugyanakkor a külhoni magyarok státusánál fontosabb volt a jobboldallal szembeni hangulatkeltés, a nemzeti szolidaritás leértékelése a politikai ellenfeleik hiteltelenítése érdekében.

Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az MSZP–SZDSZ-koalíció húzása tökéletesen illeszkedett a szociális demagógiára épülő, a kétezres évek első felében folytatott politikai marketingtevékenységükbe. Qrcsány szerint a magyar adófizetőknek egy évben plusz 168 ezer forintot kell fizetniük, amennyiben a határon túli magyaroknak bevezetik a kedvezményes honosítás lehetőségét, Lendvai Ildikó az ország gazdaságának összeroppanását vizionálta, a szabaddemokraták kalkulációi szerint pedig az anyaországi magyaroknak évente súlyos százmilliárdokat kellett volna fizetniük a referendum sikeressége esetén.. Érdekes, hogy a baloldal több mint 10 évvel később, a migrációs krízis kirobbanásakor – az Európába érkező illegális migránsok tekintetében – már megfeledkezett a magyarság ellen egykoron bevetett gazdasági érveiről.

Nem a szóban forgó népszavazás volt az utolsó alkalom, amikor a baloldal a nemzet közös ügyei, vagyis a nemzeti összefogás iránt érdektelenséget mutatott. Fontos hangsúlyozni, hogy a koronavírus-járvány térhódításának kezdetével számos európai országban létrejött valamiféle konszenzus a kormányoldal és az ellenzék között a pandémia által előidézett kihívások hatékony leküzdése érdekében, a hazai baloldali pártok azonban 2020 tavasza óta álhírek, illetve félrevezető vélemények terjesztésével, valamint egyéb, politikai indíttatású akciókkal igyekeznek aláásni az eredményes védekezésbe vetett közbizalmat, várva a jobboldali kormányzat bukását.

Mindezek fényében kijelenthető, hogy a Qrcsány vezette ellenzék semmit sem tanult a múlt hibáiból. A díszletek ugyan változtak, ám a baloldal szemében a politikai haszonszerzés elsődlegességét sem a nemzeti összetartozás, sem az emberéletek és a munkahelyek védelmének szempontja nem írhatja felül – zárja írását a Századvég elemzője.

A baloldalnak üzenjük: Ezt SOHA nem mossátok le magatokról!
A határokon túl élő magyar testvéreinknek üzenjük: mi egy vérből valók vagyunk!