Szerinted a CSOK miatt magasak az ingatlanárak?
👉Mutatjuk, hogy miért tévedsz!

A balliberális mantra szerint az utóbbi években a CSOK hatására nőttek az ingatlanárak. Szerintünk pedig leginkább a keresetnövekedés és a befektetési célú ingatlanvásárlás hatására. Ez utóbbit próbálják visszaszorítani pl. az Airbnb korlátozásával.

A CSOK elődje, a Szocpol 1994-ben indult. Akkor 3 gyermek esetén 2,2 millió forint lakásvásárlási támogatás járt, míg a 2016-ban útjára indult CSOK 3 gyermek esetén 10 millió forint támogatást jelent, továbbá felvehető 10 millió forint kedvezményes hitel. Ez utóbbi összeg tehát hitel, nem ajándék, vissza kell fizetni. Kicsit alacsonyabb a kamat, mint egy banki hitelnél. Ennyi.

Az infláció 1994 és 2016 között néhány százados eltéréssel 5-szörösére növelte az árakat. Tehát, ha szimplán átszámoljuk a 1994-ben felvett a 2,2 millió forint Szocpolt 2016-os árakra, akkor 11 millió forintot kapunk. Magyarul az 1994-es Szocpol többet ért, mint az 2016-os CSOK. A Szocpol összege, úgy ahogy a CSOK is, sok évig változatlan maradt. Időközönként apró változásokon ment keresztül, majd 2009-ben a „jóravaló” balliberális kormányzás megszüntette.

Az 1994-es 1,1 milliós 2 gyermekes Szocpol arányaiban sokkal többet ért, mint a jelenlegi 2 gyermekes 2,6 milliós CSOK. Ez hab a tortán, de most nem ezzel számolunk.

Leginkább a budapesti ingatlanárakon figyelhető meg az árnövekedés. 1994-ben az átlagos m2-ár Budapesten 75 ezer forint volt, de mivel nem egyértelmű, hogy a hivatkozott cikkben új/használt/mindkettő ingatlanról van-e szó, ezért 100 ezer forinttal számolunk. Amely azt jelenti, hogy 1994-ben 22 m2 „ingyen” budapesti ingatlant jelentett a Szocpol. 2016-ban az újépítésű ingatlanok átlagára 500 ezer forint volt, amely 20 m2 „ingyen” ingatlant jelentett Budapesten. Ugyanitt a 2019-es 850 ezer forintos árral számolva már csak 12 m2 az ajándék.

Azaz azt próbálja elhitetni velünk a balliberális propaganda, hogy arányaiban már az indulásakor a Szocpolnál kisebb értékű CSOK nagyobb árfelhajtó hatással bírt, mint a Szocpol. Mivel látszik, hogy 1994-ben több m2-t ért 2,2millió forint, mint 2016-ban és 2019-ben 10 millió, ezért az lenne a logikus, ha 1994 után még a mostaninál is drasztikusabb árnövekedés következett volna be a balliberális logika szerint. Ez akkor lenne igaz, ha kizárólag a CSOK lenne az árnövekedés mozgatórugója és semmi más. Ezzel szemben 1994 után reál ingatlanár (inflációval korrigált ár) csökkenés, valamint minimális nominális árnövekedés volt megfigyelhető az ingatlanpiacon.

Magyarul a balliberálisok újfent hazudnak, ugyanis a keresetek dinamikus növekedése és az utóbbi években megfigyelhető befektetési célú ingatlanvásárlás hajtotta leginkább az ingatlanárakat.

Forrás:
https://iflgazdasag.blog.hu/2017/01/08/a_szocpol_csok_alakulasa_az_elmult_23_evben
https://www.ksh.hu/statszemle_archive/1997/1997_03/1997_03_220.pdf
https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qsf001.html
https://www.portfolio.hu/ingatlan/20190329/ennyit-dragultak-az-uj-lakasok-a-2016-os-csok-ota-hol-erdemes-vasarolni-318689
https://kiszamolo.hu/lakasarindex-frissitve/
https://bankmonitor.hu/cikk/tenyleg-a-csok-es-a-babavaro-hitel-miatt-emelkedtek-egekbe-a-lakasarak