Szalai Piroska posztja

️👶👨‍👩‍👦 Régi bűnnek hosszú az árnyéka – tudjuk Agatha Cristie-től. És a családokat sújtó megszorító intézkedéseknek különösen hosszú! Negatív hatásukat még 20-30-40 év múlva is érezni fogjuk. --- olvassatok Mandinert: https://mandiner.hu/belfold/2025/02/pentek-reggel-ota-minden-fuggetlen-media-nemzethalalt-vizional-mert-szerintuk-magyarorszagon-demografiai-katasztrofa-alakult-ki

Péntek reggel óta minden „független” média nemzethalált vizionál, mert szerintük Magyarországon demográfiai katasztrófa alakult ki.
Azonban a 2024-ben született gyermekek 92 százalékának édesanyja 1984 és 2004 között született. Ők már csupán 1,13 millióan vannak – vagyis egyharmadával kevesebben, mint másfél évtizeddel korábban.
A gyermekvállalási hajlandóság (azaz a termékenységi ráta) a 2011-es 1,23-as történelmi minimumról 2021-ig emelkedett 1,61-re, ami 2018-tól az unió átlaga feletti. Majd nálunk is csökkenni kezdett, de ez a romlás jóval kisebb a környező országokénál és az unió legtöbb tagállamáénál.
A születések száma a 20-40-es korú nők létszáma és a termékenység szorzata. 2021-ig csodával határos módon a termékenység növekedése még kompenzálni tudta a nők létszámának csökkenését hazánkban, 2022-től azonban már nem.
A nők létszámának növekedésére a következő két évtizedben normális körülmények között nem nagyon számíthatunk. A termékenység, azaz a gyermekvállalási hajlandóság a családok biztonságérzetének és a jövőbe vetett bizalmának az erősítésével javítható.
A családbarát kormányzás számos eszközzel tette ezt eddig is, s fogja ezután is. Ennek eredménye az, hogy míg a többi országban fék nélkül, szinte szabadesésben csökkent a születésszám, addig nálunk a családtámogatási rendszer egyfajta hatékony „zuhanáslassító ejtőernyőként” működött.
A családtámogatások rendszere azonban nem csupán a gyermekvállalási hajlandóságot növelte. Célja egyrészt a tervezett, vágyott gyermekek megszületésének elősegítése, másrészt a már megszületett gyermekek és a gyermekes családok támogatása.
Hazánkban csökkent legnagyobb mértékben a gyermekszegénység illetve a gyermekes háztartásban élők szegénysége is.
Ez egyértelműen a foglalkoztatás bővülésének köszönhető – különösen a gyermekes nők munkavállalásának. A legtöbb gyermek azért tudott kilépni a szegénység fenyegetettségéből – a gyermekes háztartások többi tagjával együtt –, mert az őket nevelő felnőttek dolgoznak. Nem segélyekből kell fenntartani a családokat, hanem munkajövedelemből, amely mindig magasabb életszínvonalat biztosít, mint bármilyen jól célzott szociális támogatás.
Továbbá hozzájárult a javuláshoz, hogy 2015-ben kivezettük a gyermekes családokat leginkább sújtó devizahiteleket, 2013 óta folyamatosan működik a rezsicsökkentés, és Magyarországon a legalacsonyabbak a lakossági energiaárak az unióban. Ezen kívül nálunk volt az egyik legnagyobb mértékű reálkereset-növekedés az unióban, és a gyermekek után a foglalkoztatottaknak járó adókedvezmények és egyéb támogatások is a legjelentősebbek.
Összességében az elmúlt évtized magyar példája alapján kijelenthető, hogy a gyermekszegénység akkor csökken, ha a gyermeket nevelő családtagok – köztük a nők – dolgoznak, keresetük dinamikusan nő, és az állam adókedvezményekkel és egyéb támogatásokkal segíti őket. 2024-ben tovább növekedett a nők foglalkoztatása, és becslésem szerint a növekedési ütemünk az unióban is a legmagasabbak között lehet.