️ Idegen tollakkal ékeskedik Karácsony: próbálja elvenni a showt - Igyekszik a lakhatást javító intézkedéseket a saját érdemeként feltüntetni a polgármester.
Íme a Mandiner cikke: https://mandiner.hu/belfold/2024/10/idegen-tollakkal-ekeskedik-karacsony-probalja-elvenni-a-showt

1️⃣. Ha 2019-ben lakhatási válság volt már Budapesten, s ezt tudta a főpolgármester úr, akkor öt hosszú év alatt miért nem történt semmi?
Nem állíthatja, hogy azért, mert nem volt pénze! Tarlós István főpolgármester több mint 200 milliárd forinttal adta át a várost.
Tavaly az iparűzési adónak csak a növekménye volt 70 milliárd forint a legutóbbi, április végén elfogadott zárszámadó beszámolójuk szerint. Harmadával több adót fizettek be a fővárosi vállalkozók tavaly, mint tavalyelőtt.
Öt év alatt sikerült eljutniuk oda, hogy írtak egy 20 milliárd forintos költségvetésű programot a lakhatási válság kezelésére.
A város nem hajlandó elindítani semmilyen fejlesztést önállóan addig, míg uniós támogatást nem kap rá. Ha ilyen lassan történnek (azaz nem történnek) a dolgok a fővárosban, akkor bárki is elhiszi, hogy enyhül a Karácsony-féle lakhatási válság?

2️⃣. Mit mutatnak a számok, mi az igazság a lakhatási válsággal?
Az Eurostat kiadja a lakhatási költséggel túlterheltek arányát a tagállamok esetén és a régiókra is. Ez utóbbiak között találjuk Budapestet. Azokat tekinti lakhatási költséggel túlterheltnek, akiknél a a háztartás összes jövedelemének több mint 40 %-át kell lakhatási költségekre fizetni.
Ez az arány 2010-ben még jóval az uniós átlag felett volt hazánkban, 13%, ebben az időszakban volt a Gyurcsány-kormány által csúcsra járatott devizahitel-válság legsötétebb szakasza.
Majd 2020-ra 2,4%-ra javultunk, amikor magyarországon volt a legalacsonyabb e problémával élők aránya az egyész unióban.
A Tarlós-féle időszak végén, Karácsony időszakának a legelején még igazán imponáló, 3,8% volt az adatunk Budapesten. Ez magasabb volt az országos átlagnál, de az uniós fővárosok legtöbbjében az arány rosszabb volt Budapestnél. (Prága 10,5%, Pozsony 12,7%, Varsó 7,1%, Berlin 11,7%).
Kijelenthetjük, hogy a Tarlós-féle időszak végére nem volt Budapesten lakhatási válság, csak Karácsony beszélt róla. Volt azonban Berlinben, Pozsonyban, Prágában és számos nyugat-európai fővárosban. De mivel a baloldali szakértők már építették a narratívát külföldön, ezért Karácsony is átvette ezt, s így kezdődött a megalapozatlan riogatása. Bátran tehette ezt, senki nem ellenőrizte, hogy igazat mond-e vagy messze eltér a tényektől.
2020 után azonban romlásnak indult a mutatónk, s 2022-re hazánkban 8,7% (éppen kicsit alacsonyabb az uniós átlagnál még), Budapesten pedig 11,3% lett a lakhatási költségekkel túlterheltek aránya.
Legkésőbb ekkor kellett volna a fővárosnak lépni, s legalább a tulajdonában levő önkormányzati lakásokat, kollégiumot kiadhatóvá tenni, rendbe hozni.
Összességében elmondható, hogy a kormány jól és precízen mérte fel a folyamatokat, s szerencsére nem Karácsony kijelentéseire támaszkodott, hanem az adatokat vizsgálva indít programot.
A kormány nem öt évig tervezget, hanem már a következő költségvetési évben elindítja az akcióterv programjait. S amit elhatároz, ahhoz talál is forrást, s meg is valósítja, ahogy korábban minden alkalommal tette.
Karácsony álmokat sző, s a megvalósítással már nem foglalkozik, a kormány pedig olyan intézkedéseket hoz, ami remélhetőleg komolyan segíteni tudja a budapestiek megfizethető lakhatását is.

☝️Ha érdekesnek találtátok a cikket, kérem, osszátok! Tisztázzuk, mi is történt a lakhatással kapcsolatban!
#lakhatás #túlterhelt #lakásár #lakbér #Budapest #mandiner