Hatalmas az összefogás
Múlt vasárnaptól kezdve a Duna mentén, közel 2 millió homokzsákot töltöttek meg az árvízi védekezésben résztvevők.
️ Alapbér, kereset, jövedelem - tudod, mit jelentenek ezek a kifejezések pontosan? Számos közkeletű tévedés terjed – itt az idő tisztázni a fogalmakat! Például: az alapbér sosem lesz annyi mint az átlagkereset. Íme a Mandiner cikke: https://mandiner.hu/belfold/2024/09/szamos-kozkeletu-tevedes-terjed-a-berekrol-itt-az-ido-tisztazni-a-fogalmakat
Az alapbér az a pénz, ami a munkaszerződésünk alapja.
Ha ehhez hozzávesszük a különböző műszak és egyéb pótlékokat, juttatásokat, akkor kapjuk meg a keresetünket. A keresetnek van rendszeres része, ami az alapbér és a minden hónapban megkapott pótlékok, juttatások összege, illetve van nem rendszeres része, ami például a húsvéti "sonkapénz", karácsonyi "bejglipénz", a különböző jutalmak, prémiumok, stb. Ez az összes pénz a munkánkért jár, s csak azoknak van, akik foglalkoztatottak.
Jövedelme mindenkinek van. Úgy számoljuk, hogy a háztartásba bejövő minden bevételt összegezzük (pl. kereset mellett a nyugdíjakat, GYESt, GYEDet, esetlegesen a segélyeket, illetve a tőkejövedelmeket, pl. betéti kamatokat, stb.) Ezt az összeget aztán elosztjuk a háztartásunk tagjainak számával, így kapjuk meg az egy főre jutó jövedelmet, ami mindig alacsonyabb, mint a kereset.
Jelenleg már a jövedelem háromnegyede munkajövedelem, azaz a háztartástagok keresete. 2010-ben még csupán kétharmada volt, s hatalmas volt a segélyek aránya. A tőkejövedelem átlagos aránya 2,4%. Tehát aki arról beszél, hogy a családok jövedelmének fele a munkajövedelem, az nagyot téved. Még a legrosszabb jövedelemszerkezetű időkben, 2010-ben sem volt ilyen alacsony.
A KSH évente egyszer - idén szeptember 13-án - adja ki a keresetszerkezeti adatokat, azaz az átlagos alapbéreket, pótlékokat, juttatásokat, s mindig az októberi adatokat ismerhetjük meg, most a 2023. év októberieket. A havi kereseti adatok nem adnak információt az alapbérekről.
Az átlagos alapbér 2023-ban nagyobb arányban nőtt, mint az átlagkereset. Eszerint az emelések beépültek a bérekbe, nem béren kívüli juttatáskét kapták a foglalkoztatottak az emeléseket, ami nagyon pozitív.
Az átlagos alapbérnél kb. százezer forinttal (ötödével) nagyobb az átlagkereset. Ebből a béren kívüli részből több, mint 40 eFt a nem rendszeres juttatás egy hónapra eső összege. Ez kb. 7-8%, azaz egy 13. havi keresetnek felel meg.
A keresetek szerkezeti arányaira mindenképpen figyelni kell többek közt a minimálbérek meghatározásakor is.
☝️Ha érdekesnek találtátok a cikket, kérem, osszátok! Nagyon kevesen értik a fogalmak közti különbségeket, tisztázzuk!