️ Hogyan állunk a GDP-vel? 👉 Olvassátok szeretettel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem LudEcon blogján a Mandineren két hete megjelent cikkem rövidített változatát: https://www.ludovika.hu/blogok/ludeconblog/2024/08/14/hogyan-allunk-a-gdp-vel/
Igazán örömteli, hogy egyre több helyen idézik, szelézik, feldolgozzák a blogon megjelenő írásainkat. Így tette most is többek közt a Figyelő, a Világgazdaság, az Index.hu és még a 444 is. Köszönöm nekik.
Ez utóbbi írásból arra következtetek, hogy a GDP becslések terén vannak komoly hiányosságai a szerzőnek! A cikkem a GDP első becslésének a nyilvánosságra hozatalakor készült, ami mind a KSH-n, mind az Eurostat-on július 30-án történt, az adatbázis, amiből dolgoztam pedig 2024.07.31-i dátumú - amint ezt az ábra alcímében fel is tüntettem.
A GDP negyedéves adatai soha nem tekinthetők véglegesnek, mindig becslések csupán. Az unió 27 tagállamából 14 olyan van, aki már a negyedév zárása után 30 nappal elkészíti az első becslést, s ezzel egyidőben az eurostat ki is adja ezeket: https://ec.europa.eu/eurostat/en/web/products-euro-indicators/w/2-30072024-ap
Ebből készült az írás, itt a unió éves alapon számított becsült átlagos növekedése 0,7% volt, a magyar érték 1,3%, s ezzel a 14 ország közül a 4. legjobbak voltunk, az átlagos növekedés közel duplájával. Mint az ábrán látható, Németország, Franciaország, Olaszország, de még Belgium, Ausztria is utánunk található. Ezért úgy értékelem, hogy Európában nagyon jó a helyezésünk. A magyar gazdaság még nincs válságban, az unió egyik legnagyobb növekedését produkálta: az idei első félévben 1,5% volt. A bővebb cikkben a Mandineren kifejtettem, hogy a világ Európán kívüli részéhez viszonyítva az összes uniós tagállam és az unió is abszolút nem tekinthető jónak, leszakadunk az USA-tól, Oroszországtól, Kínától is többek között.
Az Eurostat a következő becslést 45 nappal a negyedév zárása után adja ki, ekkor már 22 ország adataival dolgozik. A magyar adatok nem változnak, mert a KSH nem készít revíziót ekkor. Az unió átlagát viszont a belépő 8 ország adatai megemelték, s ekkor már 0,8% lett. Mi a 8. helyre kerültünk a 22 ország közül, az unió átlagát kétharmaddal meghaladtuk, tehát most is kimondhatjuk, hogy az unió élvonalában maradtunk. Véletlen, hogy ez a rövidített blogcikk épp ekkor jött ki annak ellenére, hogy korábban íródott. Íme az Eurostat közlése: https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-euro-indicators/w/2-14082024-ap
A következő felülvizsgálat a KSH-ban szeptember 3-án, az Eurostaton pedig szeptember 6-án fog kijönni. Az már általában mindenkinek a becslését tartalmazni fogja. Hangsúlyozom, hogy ez is még mindig becslés, végleges negyedéves adat nem készül, csak éves végleges születik. Jelenleg a tavalyi éves adatok is még becslések, még várható azok revíziója, ezért a KSH éves adatai között még nem is találjuk meg őket, ott a legutolsó a 2022 év még mindig.
A fentiek miatt állítottam a cikkben, hogy a negyedéves adatok (becslések) vizsgálata csak akkor szükséges, ha rövidtávú elemzést kívánunk végezni. Mondhattam volna azt is, hogy csak addig érdekesek a negyedévek becslései, amíg várunk a végleges éves adatra. Ha bármilyen komolyabb elemzést kívánunk tenni, akkor az éves folyamatokat szoktuk nézni. Jó példa erre a 2020-as év. Ott a lezárások idején a második negyedévben beszakadt a GDP mindenhol, de a magyar éves volumen mégis csak 4,5%-kal csökkent, míg 2009-ben 6,6%-ot kellett elszenvednünk. Akkor az unió átlagánál nagyobb volt a visszaesésünk, 2020-ban kisebb. Tehát a magyar gazdaság számára még a Covidnál is nagyobb visszaesést jelentett a pénzügyi válság.
Összefoglalva:
️ nagyon sajnálom, hogy egyedül a 444 nem értette meg a cikket. Javaslom, fordítsanak több energiát a szövegértésre, illetve olvassák el bátran a grafikon feliratait is, nem bonyolult, nem kell félni az ábra értelmezésétől.
️ nem kell személyeskedéssel palástolni a szakmai hiányosságaikat. Ha nincs otthon ezekben a statisztikákban, akkor javaslom, mielőtt klaviatúrát ragad, nézzen utána, hogy mi mit jelent.
️ ha az újságíró véleménye különbözik az enyémtől, az nem baj, de azért maradjunk meg az objektivitás határain belül. Nem kell összezagyválni a számokat, s indulatosan kirohanni az Egyetem ellen. Vajon ezzel azt akarta palástolni, hogy nem tudta értelmezni az elemzést?
Úgy érzem, a GDP becslésekről még írnom kell, sok a félreértés (vagy esetleg a félremagyarázás?)
Olvassátok a LudEcon blog többi írását is, tele van értékes gondolatokkal!! Köszönöm a megjelenést NKE EJKK Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet!