️ Lakhatásunk adatai - számos fontos mutatóban az uniós átlagnál jobbak vagyunk, részletek a Magyar Demokrata hetilap-ban: https://demokrata.hu/gazdasag/lakhatasunk-adatai-836186/

A kampányban az ellenzék lakhatási válsággal riogatott. Ezzel szemben minden lakásokkal és lakhatással kapcsolatos mutatónk jelentősen javult 2010-2022 között - a KSH népszámlálási és az Eurostat adatai szerint is.
Hazánkban az emberek 90%-a saját lakásban él. A saját lakás része a családok anyagi biztonságának, tehát minden generációnak komoly erőfeszítésébe kerül megteremteni azt. Az unió átlagában csupán 70% a saját lakásban élők aránya, de például Németországban 46% Ausztriában 52%.
A lakások száma közel 200 ezerrel nőtt, a 100 főre jutó lakások száma 45,3-ról 48,5-re emelkedett, míg 2010-ben túlzsúfolt lakásban élt a teljes népesség 47,2%-a, ami akkor a 4. legrosszabb érték volt az unióban, 2023-ra 15,6%-ra zuhant ez az arány, ami valószínűleg jobb lett az uniós átlagnál is. 2010-ben a lakosság 6,6% olyan lakásban élt, amiben nem volt belső WC, 2020-ra ez 1,6%-ra csökkent.
Ezt a témát még folytatjuk, mert a lakhatási költségek sem taszítanak a szegénységbe már százezreket, mit 2010 körül, a devizahitelezés és a csillagászati rezsiárak idején.

👏 Szóval a CSOK, a babaváró kölcsön, a 2022-ig gyermekesek számára elérhető lakáskarbantartási támogatás, s a reálértéken is jelentősen növekvő keresetek, illetve az, hogy egymillióval többen dolgozunk, jelentősen javította a lakáskörülményeket is.

Köszönöm az interjút Bencsik Gábornak!
#demokrata #lakáskörülmények #lakás #lakhatás