️ Egy újabb írásom a Növekedés.hu -n: "Európai összehasonlításban is nagyon sok nő dolgozik Magyarországon gyermek mellett"! Ha tetszik, osszátok bátran: https://novekedes.hu/mag/europai-osszehasonlitasban-is-nagyon-sok-no-dolgozik-magyarorszagon-gyermek-mellett
Az Eurostat szerint a 2021-es, legfrissebb termékenységi rátánk 1,61 volt, ami 0,38-cal nagyobb, mint tíz évvel korábbi, 2011-es, amikor az Európai Unió legalacsonyabbja voltunk, s a magyar demográfiai mérések történetének a legrosszabb adatát produkáltuk. A 2021-ben először haladtuk meg a „Bokros csomag” előtti 1995-ös értéket. Az évtizedes növekedésünk a tagállamok közt Csehország után a második legnagyobb. 2021-ben a rátánk mértéke holtversenyben a 10-11. helyen áll a tagállami rangsorban.
Az Eurostat szerint tavalyelőtt 94.003 gyermek született, ami közel 200-zal több a 2020-as és 900-zal a 2019-es értékünknél, azaz a járvány alatt is növekedett a termékenység is és a születések száma is.
2011-ben pedig, azaz a legrosszabb évünkben 88.049 gyermek. A közel hatezres növekedés elsőre úgy tűnik, mintha nem állna arányban a termékenységi ráta javulásával. Mindez azért történt, mert míg 2011-ben több, mint másfélmillió volt hazánkban a 20-40 éves – azaz a legaktívabb szülő korban levő – nők létszáma, addig ez mára már ötödével, 20%-kal, háromszázezer fővel kevesebb!
Ha most is másfélmillió lenne a 20-40 éves korcsoportbeli nők létszáma, s a termékenységi ráta 1,61, akkor 117 ezernél is több gyermek születne évente. Csaba Lentner ezért is hívta fel a figyelmünket arra, hogy nagyon becsüljük meg azt a tényt, hogy nem csökken a születésszám.
Hazánkban tavaly a 25-54 éves nők foglalkoztatási rátája a Szlovénia után az Európai Unióban a második legmagasabb, 84,9% volt. Ahogy a gyermekek nőnek, úgy a gyermekes nőknek jobbak lesznek a foglalkoztathatósági mutatói, mint a gyermekteleneknek, tehát kimondhatjuk, hogy összességében nem hátrány a gyermek a nők foglalkoztatásában.
A GYED extra bevezetését megelőző évben, 2013-ban 79 ezren, tavaly pedig már több, mint másfélszer annyian, 122 ezren voltak havonta a GYED-en – ahogy ezt Bogdán Zsuzsanna elmondta. E növekedés csak úgy jöhetett létre, hogy a fél és a kétéves kisgyermekek között jóval több a foglalkoztatott szülők által vállalt gyermek. Míg közvetlenül a GYED extra bevezetése előtt, 2013 év végén az akkori fél és kétéves kor közti gyermekek szülei közül mindössze 62,5% tudta igénybe venni a GYED-et, addig ez az arány az utóbbi hónapokban már 90% fölé ugrott. Sőt már közel 39 ezer igénybevevő a GYED mellett dolgozott is az év folyamán valamennyit. Így is kimondhatjuk, hogy a GYED igénybevevők több, mint ötöde valamilyen mértékben legálisan foglalkoztatott is volt.
Kósa Ádámtól hallottuk, hogy az unió mindig egyénben gondolkodik, nem pedig családban. Ezért aztán nem is értik, csodálkozással és kritikával szemlélik a segélyezést felváltó, jól működő, családbarát módon munkahelyteremtő magyar politikát.
Szóval a nők nélkül nem lenne ilyen eredményes a magyar munkaerőpiac!
Nagyon köszönöm Anna Szabo!
#növekedés #nők #foglalkoztatás #gyedextra #termékenység