️ ÁLHÍRT ️ terjesztenek ismét a szegénységről! Pl. itt is: https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/jovedelmi-szakadek-magyarorszag-ksh-adatok-szegenyseg-egyenlotlenseg.763143.html
️ A valós tényekről itt olvashattok (és tervezek még írni e témában): https://mandiner.hu/cikk/20221111_szalai_piroska_gazdasag_elemzes_szegenyseg_magyarorszag_romania_europai_unio
Nézzük a részleteket:
A KSH november 4-én pénteken kiadta a "Helyzetkép, 2021 – A háztartások életszínvonala" c. kíadványát. Ebben NINCS szó sem a bérekről, sem a keresetekről, hanem a jövedelmekről kapunk friss, a 2021-es évre vonatkozó információkat.
Nemcsak a foglalkoztatottakat, hanem a teljes lakosságot vizsgálják háztatási alapon. A háztartás éves összes jövedelmének számításakor a foglalkoztatott háztartástagok munkaviszonyból származó teljes keresetét (munkabér, rendszeres és nem rendszeres kereseti elemek: pótlékok, jutalmak, stb.) illetve vállalkozásból származó jövedelmeket, valamint a társadalmi jövedelmeket (családdal kapcsolatos, öregségi, munkanélküli és egyéb ellátásokat) továbbá az egyéb jövedelmeket is beszámítják, s osztják a háztartásban élők számával. Így az egy főre jutó jövedelem mindig kisebb, mint az egy főre jutó kereset, s e kettő nem összekeverendő. A szegénységi küszöb tehát nem a bérek vagy a keresetek, hanem a jövedelmek mediánjának 60%.
A relatív jövedelmi szegénység a szegénységi küszöb alatt élők arányát jelenti. E dimenzióban 2020-ban az 5. legkisebb értéket mérték nálunk az Eurostat szerint, előttünk csupán Csehország, Finnország, Szlovénia és Dánia állt.
Hazánkban a nettó reáljövedelmek folyamatosan növekedtek az elmúlt évtizedben és a járvány időszakában is.
A reáljövedelmek emelkedése úgy történt, hogy közben jelentősen csökkent a társadalmi különbség, hisz csak így tudott a medián 60%, azaz a szegénységi küszöb alattiak aránya jelentősen csökkenni.
A relatív jövedelmi szegénység mellett másik 2 dimenziót is kell vizsgálni (a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők arányát és a súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élők arányát) ahhoz, hogy a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élőkről megállapításokat tehessünk.
Hazánkban az Eurostat legfrissebb, 2020-as adatai alapján a 13. helyen állunk, 2017 óta az uniós átlagnál alacsonyabb a szegénység kockázatával élők aránya, s ezt a járvány időszaka sem rontotta le nálunk. 2010 környékén még tényleg a rangsor végén, a három legrosszabb ország között voltunk, de az elmúlt évtizedben ötször nagyobb arányban javultunk, mint az unió átlaga.
Az egyik legnagyobb javulás nálunk mutatható ki mind a lakosság összességében, mind a gyermekes háztartások, illetve a kiskorúak esetében is.
Érezzük mindannyian, hogy a háborús infláció teljesen felborítja ezeket a folyamatokat, a 2022-es év adataira jövő novemberig azonban várnunk kell, évközi adatokat nem készít a KSH.
️ Addig is maradjunk annyiban, hogy európai viszonylatban sem számítanak többen szegénynek hazánkban, mint az uniós átlag.
️ Ezzel az arányunkkal Ausztriát, Belgiumot és Franciaországot követjük, s megelőzzük Írországot, Máltát, Németországot, Luxemburgot például. Részletek a garfikonon.