☝📰 A tegnapi cikkünket a Mandiner is szemlézte, nagyon köszönöm!
Komoly vitát gerjesztett, ahogy erre számítottam is, hiszen a baloldali média már több év óta azt sulykolja, hogy Magyarország a második (némely cikk szerint a harmadik) legszegényebb ország.
Ezt nem a nemzetközi standardokra alapozzák. Az Eurostat is és az OECD is az szegénység vagy társadalmi kirekesztődésnek kitettek arányát mérő mutatóval vizsgálja a szegénység mértékét egy adott országban. E mérés szerint hazánkban a 9. legalacsonyabb az érintettek aránya az uniós tagállamok között.
A bal oldali média és a politikusaik mire alapozzák az állításaikat, s miért hibás az ő következtetésük? Ők azt állítják, az mutatja meg hogyan élünk, hogy mennyit költünk magunkra. Ez így nem pontos, félrevezető, mert nem veszik figyelembe a fogyasztói árak eltérését. Például ha egy liter tej ára az egyik országban fele akkora, mint a másik országban, akkor az olcsó országban a tejvásárló fogyasztása fele akkora, mint a drágában, tehát szerintük az olcsó országban élők szegények, a drágában élők gazdagok?
1. Az Eurostat szerint Magyarországon a fogyasztás pénzbeli értéke a második legalacsonyabb, s a fogyasztói árak szintje a negyedik legalacsonyabb volt 2020-ban a legutolsó adat szerint. Magyarországon az összes termékre vonatkozó árszint 40%-kal volt alacsonyabb az uniós átlagnál, míg pl. Luxemburgban 50%-kal volt nagyobb attól. Ebből tehát nem vonható le az a következtetés, hogy szegény lenne Magyarország!
2. Más írásaikban a TÁRKI nyáron kiadott elemzésére hivatkoznak, amit átvett az Euronews és számos egyéb média külföldön és belföldön is. A TÁRKI összegezte az unió tagállamaiban a 2005-2017 évek jövedelmét, s kiszámolta az unió összesített mediánjövedelmét, majd megnézte, hogy az egyes országok lakosainak hány százaléka él az uniós mediánjövedelem 60%-a alatti szinten. Magyarországon a lakosság háromnegyede, s ez a harmadik legnagyobb arány Románia és Bulgária után. Ez az elemzés több okból is félrevezető!
- Hazánkban 2016-tól tapasztaltunk jelentős keresetemelkedést - minden évben 10% körülit - a TÁRKI ezt az időszakot nem vette figyelembe.
- Nincs értelme átlagos vagy mediánjövedelmeket több országra összevontan számolni. Az Eurostat és az OECD sem tesz ilyet. A TÁRKI is csak a választást megelőző évben készített ilyen elemzést, véleményem szerint ezzel az ellenzék választási narratíváját kívánta megalapozni.
- A TÁRKI sem vette figyelembe a fogyasztói árak különbözőségét, csak a jövedelmek alapján állította, hogy Magyarország szegény. Már ez maga félrevezető, megalapozatlan következtetésekhez vezet.

(Készítek majd egy írást ebben a témában is, de talán érthető volt elsőre e kis poszt, remélem.)
#mandiner #keresetek #statisztika #elemzés