Az Országgyűlés Gazdasági és Energetikai Bizottságában ma tárgyaltuk a költségvetés módosítását. A tárgyaláson az alábbi kisebbségi véleményt terjesztettük elő:

A Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény módosításáról szóló T/566. számú törvényjavaslat az ELADÓSODÁS és a BE NEM TARTOTT ÍGÉRETEK költségvetése.

️A Tisza-kormány már az Alaptörvény tizenhetedik módosításával, majd a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosításával megfosztotta a Költségvetési Tanácsot a vétójogától, valamint az államadósság-szabály felpuhításával utat nyitott Magyarország eladósítása felé azzal, hogy nemcsak a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) volumenének csökkenése után, de a kismértékű emelkedésekor is lehetővé tették a GDP arányos államadósság növelésével járó költségvetés elfogadását.

A törvényjavaslat a GDP arányos államadósságot 77,5 százalékban állapítja meg, azaz az államadósság - a 2025. év végi adathoz képest - 74,6 százalékról 2,9 százalékkal emelkedik, ami 1 év alatt 6 600 milliárd forint növekedés.
Ha olyan pótköltségvetés született volna, amely 3900 milliárd forint alatti összeggel növeli az adósságot, akkor még a GDP folyóáras növekedése által biztosított lehetőségen belül maradtak volna. A Tisza-kormány ezzel nem elégedett meg, így aztán tény, hogy ezzel a költségvetéssel megvalósul Magyarország államadósságának növekedése. Valójában mindez akkor, amikor ugyan 2023-2025 közötti időszakban a GDP volumennövekedés 0,4 százalék volt, de idén első negyedévben 1,7 százalék, ami már az uniós átlag feletti. Tehát a gazdaság növekedése mellett is jelentős államadósság növekedést produkál a költségvetés.

️Bármit állít is a kormány, az idei év második negyedévében az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság szerint az államháztartás GDP arányos (maastrichti) adósságának záró értéke 75,1 százalék volt.
Mivel minden évben a GDP közel 55 százaléka a második félévben termelődik meg, így ha a Tisza-kormány is csak az első félévben megvalósult hiánnyal azonos mértékig terjeszkedne a költségvetésben, akkor még csökkentenék is az államadósságot. De a Tisza-kormány nem elégedett meg ezzel a szinttel, az előző kormány által az első félévben felhalmozott hiánynál jóval nagyobb mértékűt tervez. Ennek oka nem ismert. A Tisza-kormánynak olyan kiadásai nincsenek az év második felében, mint például az év eleji 13. és 14. havi nyugdíj, a hat havi fegyverpénz, a közszféra dolgozóinak lakhatási támogatása, a januári emelt rezsitámogatás.

Fontos megemlíteni azt, hogy az idei 7,5 százalékos GDP arányos hiány 1995 óta a 4. legnagyobb érték, ennél csak Gyurcsány Ferenc kormánya 2006-ban, Medgyessy Péter kormánya 2002-ben és Horn Gyula kormánya − az elhíresült Bokros csomag bevezetésének évében − 1995-ben produkált rosszabb értéket.

Az emelkedő államadósság mellett a gazdasági folyamatok is romló tendenciát mutatnak: az üzemanyag ára jelentősen nő, a tavalyi adatokhoz képest 2026 nyarán a beruházások volumene 9,1 százalékkal visszaesett. Ezek - érdemi beavatkozás hiányában - infláció gerjesztő hatással bírnak. A törvényjavaslat az államadósság emelkedő pályára állítása mellett a költségvetési hiányt is magasabban, 7,5 százalékban állapítja meg GDP arányosan, ami éves szinten 7110 milliárd forintos költségvetési hiányt határoz meg. A Pénzügyminisztérium július végi államháztartási jelentése szerint a központi költségvetés 2773,6 milliárd forintos hiánnyal zárta az első hét hónapot, a tavalyi egész éves hiány pedig 5500 milliárd forint volt. A Tisza-kormány az év utolsó öt hónapjában olyan hiányt halmoz fel, amely 60 százalékkal nagyobb a tavalyi azonos időszakinál. Mi indokolja ezt?

Mindemellett a javaslat tartalmaz egy 300 milliárd forintos befizetési kötelezettséget, amely tekintetében egyelőre nem látszik, hogy mely területeket érinti. A 300 milliárd forintos befizetési kötelezettség részleteiről a Kormány 2026. október 15-ig dönt.

️A rekordmagas üzemanyagár ugyan jelentős általános forgalmi adó bevételi többletet generál, a korábbi védett árakhoz viszonyítva az év utolsó négy hónapjában (ha a mostani árszínvonal nem emelkedik, akkor is 24,5 milliárd forinttal), de az arra adott kormányzati intézkedés nem megfelelő, a magas üzemanyagár éreztetni fogja hatását a termékek árszínvonalán, következésképpen az inflációs mutatót és a költségvetési tényszámokat is módosítani fogja, ugyanígy a forint-euró árfolyam ambíciózus, 357,5 forintban történő előrevetítése.

A magyar kis- és középvállalkozások hitelfelvételének lényegi részét adó, állam által támogatott Széchenyi Kártya Program/Agrár Széchenyi Kártya Program és a kapcsolódó Intézményi kezességi díjtámogatások előirányzatokon több mint 2 milliárd forint csökkentés valósul meg a törvényjavaslat elfogadásával, tehát csökkenti a Kormány a hitelkonstrukciók állami támogatását. Ez is a Kormány vállalkozásellenes intézkedései közé tartozik, ahogyan egyes Széchenyi Kártya konstrukciók esetében a fix évi 3 százalék kamat helyett a 3 havi BUBOR lett az ügyleti kamat, amely közel 6 százalék jelenleg, tehát közel duplájára nőttek egyes hitelkonstrukcióknál 2026. július 15. óta az alkalmazandó kamatok. A TISZA Párt választási programjában ezzel szemben számos ígéretet tett a kis- és középvállalkozásoknak: célzott állami támogatást, digitalizációt, külföldi piacszerzést, adókönnyítést ígért. A valóság költségvetésében tehát csökkennek a kis- és középvállalkozások támogatására szánt előirányzatok.

️A turisztikai fejlesztési előirányzat 18 milliárd forintos csökkentése is a TISZA-Kormány valóságát jelenti a turizmusból élők számára. A bruttó hazai termék 2025-ben több mint 10 százalékát előállító turizmus ágazat megígért rendbetétele elvonással indul.

A turisztikai ágazat megsegítésére, valamint kis- és közepes vállalkozások beruházásainak megvalósítását támogató, célzott programokra külön alcím létrehozása javasolt. Módosító javaslat előterjesztésével javasoljuk Turisztikai, valamint kis- és közepes vállalkozásokat segítő program alcím létrehozását 250 milliárd forintos keretösszeggel, amelyből 80 milliárd forint fordítható a turisztikai kereslet élénkítésére és 170 milliárd forint a KKV szektor megsegítésére.

A Rezsivédelmi Alap előirányzata nő, bár a fűtési szezon elején továbbra sem tudjuk, mi áll pontosan azon ígéret mögött, hogy "megtartjuk és szociális alapon kiterjesztjük a rezsicsökkentést.”

A törvényjavaslatot a választási ígéreteknek ellentmondó intézkedések miatt nem támogatjuk.

Budapest, 2026. szeptember 16.

Szalai Piroska (Fidesz)
Witzmann Mihály (Fidesz)
F. Kovács Sándor (Fidesz)
Hortay Olivér (Fidesz)
Dr. Seszták Miklós (KDNP)