Leállított beruházások, romló gazdasági hangulat

Szalai Piroskával, a Fidesz országgyűlési képviselőjével arról beszélgettünk, hogy mit jelent valójában a Tisza-kormány által kommunikált költségvetési megtakarítás. A képviselő szerint a kormány több olyan beruházást is visszavágott vagy leállított, amelyek hosszabb távon egy-egy térség gazdasági fejlődését, közlekedését és nemzetközi kapcsolatait erősíthették volna.

Konkrétan szóba került a Szombathely–Kőszeg közötti gyorsforgalmi út, valamint a Szombathely és Körmend közötti fejlesztés. Szalai Piroska szerint ezek elmaradása különösen azért jelent problémát, mert a nyugat-magyarországi térségnek fontos szerepe lehetne az Ausztria és Olaszország felé irányuló kereskedelmi kapcsolatokban.

Hasonló példaként említette a Békéscsaba térségében tervezett gyorsforgalmi fejlesztéseket is. Érvelése szerint Békéscsaba nem egyszerűen az ország „széle” lehetne, hanem a Románia és Szerbia közötti kereskedelem egyik fontos csomópontja. Ha azonban ezek a közlekedési fejlesztések elmaradnak, az szerinte éppen ezt a lehetőséget gyengíti.

Szóba került a Mohácsi hídhoz kapcsolódó úthálózat, ahol a képviselő szerint a négysávos fejlesztés helyett szűkebb kapacitású megoldás valósulhat meg.

És ott van a Balaton északi partjának vasútfejlesztése is: Szalai Piroska szerint a Füred és Keszthely közötti vasút villamosításának elmaradása a nyugat-balatoni térség nemzetközi turizmusban betöltött szerepét is gyengítheti.

Vagyis szerinte a kérdés nem pusztán az, hogy 200 milliárdot sikerül-e most megtakarítani, hanem az, hogy ezeknek a fejlesztéseknek az elmaradása később mennyivel nagyobb gazdasági veszteséget okozhat.

És itt jön az augusztus 20-i „spórolás” kérdése.

A kormány kommunikációja szerint az ünnepségek költségét a korábbi mintegy 17 milliárd forintról 4 milliárd körülire sikerült csökkenteni. A különbség látványos: 13 milliárd forint. Szalai Piroska azonban arra figyelmeztetett: nem biztos, hogy ami az egyik oldalon megtakarításként jelenik meg, az a magyar gazdaság számára valóban megtakarítás.

Ahogy az interjúban fogalmazott, „szeptember 30-án megmondom, hogy mennyivel csökkent az augusztusi külföldiek által Budapesten eltöltött vendégéjszakák száma ezzel a nagy spórolással.”

Vagyis szerinte nemcsak azt kellene nézni, hogy mennyivel kevesebbet költ az állam, hanem azt is, hogy mennyi pénzt költenek el emiatt kevesebbet a turisták Budapesten.

És ugyanez jelenhet meg a vállalkozásoknál is.

Szalai Piroska nagyon konkrét példát hozott: „a cukrászoknál, ahol kevesebb ország torta fogyott”, illetve „a szállásadóknál, ahol kevesebb külföldiek vendégéjszakáját töltötték el”.

Az ő érvelése szerint tehát lehet, hogy a költségvetés egyik sorában megjelenik egy 13 milliárdos megtakarítás, de közben a turizmusban, a vendéglátásban és a szolgáltatásokban jelentkező kiesés máshol jelenik meg.

És mindez már nemcsak politikai vita lehet. A gazdasági hangulat ugyanis számszerűen is romlott.

A GKI friss augusztusi konjunktúraindexe négy ponttal csökkent, mínusz 8 pontra, miután január és július között összesen 11 ponttal javult. A fogyasztók és a vállalkozások hangulata egyaránt romlott.

Ez különösen fontos jelzés: a gazdaság szereplői és a lakosság is pesszimistábban látja a következő időszakot, az ipari, az építőipari és a kereskedelmi bizalom pedig szintén romlott.

Nézzétek meg a teljes interjút itt:
https://www.youtube.com/watch?v=Jwk3cnEhf8M