Gazdasági szempontból sem indokolt a 13. és a 14. havi nyugdíj megváltoztatása.

A nyugdíj nem szociális támogatás, hanem a munkával és a befizetett járulékokkal megszerzett jogosultság. Aki 40–45 éven keresztül dolgozott és járulékot fizetett, az ennek alapján szerzett nyugdíjjogosultságot. Ezt nem lehet utólag rászorultsági alapon értelmezni.

A változtatás ráadásul a költségvetés számára sem jelentene akkora megtakarítást, ami gazdaságilag ezt indokolná.
Tavaly év végén a magyar államadósság a GDP 74,6 százaléka volt. Ezzel szemben az idei, Tisza-kormány által tervezett költségvetési módosítás pedig 77,5 százalékra emelné. Ez több ezermilliárd forintos többletköltséget jelentene – ehhez képest a 13. és a 14. havi nyugdíj nagyságrendekkel kisebb tétel.

A rászorultsági elosztás bevezetése mellett, hallottuk, hogy a nyugdíjminimumot is megemelné a kormány.
Magyar Péter több százezer érintettről beszélt, akiknek 120 ezer forint alatti nyugdíja van, de ennek semmi köze nincsen a valósághoz. ️ Valójában 84 ezer főről beszélünk, akik között vannak művészek, sportolók, KATA-sok - akik korábban kedvezményes adózási formát választottak, amely alacsonyabb járulékfizetéssel járt, így eleve alacsonyabb nyugdíjra szereztek jogosultságot.

Ezért önmagában a 120 ezres minimum meghatározása nem garantál igazságosabb rendszert. Előfordulhat, hogy az emelés olyanokhoz is eljut, akiknek több forrásból is van jövedelmük, miközben nem feltétlenül azok kapják a legtöbb segítséget, akik valóban csak alacsonyabb ellátásból élnek.

️Elsőre ez is egy látványos intézkedésnek tűnhet, az idősek többségének életére azonban várhatóan nem lesz érdemi hatással. Ezzel szemben a munkaerőpiacon növelheti a fekete- és szürke foglalkoztatást.

Teljes cikket a kommentben találjátok.