Nincs itt semmi látnivaló, csak a tiszás ígéretek és ahogy teljesülnek.
SZÁMOLJUNK!
Az idei költségvetés módosítását nagyon titkolja a kormány! Azt sürgették, hogy nyáron el kell fogadni, ehhez képest még mindig nem nyújtották be a parlamentnek, ezért csak a sajtóközleményekre és a kiszivárgott dolgokra tudunk hagyatkozni.
Nézzük, hogy mit tudunk:
1️⃣. Hétfőn a Pénzügyminisztérium elárulta, hogy a GDP arányos államadósságot növelni akarja 74,6 százalékról 77,5 százalékra.
2️⃣. Már korábban ezerszer elmondták, hogy „hazahozták az uniós 6000 milliárd forintot”. Ha ez így van, akkor ennek meg kell jelennie az idei bevételek között.
3️⃣. A júliusi államháztartási gyorsjelentésből tudjuk, hogy az első 7 hónap összesített hiánya 2858 milliárd Ft volt.
4️⃣. A január-április összesítve még a kormányváltásig 3850 milliárd forint volt (mert itt fizettünk 13. és 14. havi nyugdíjat, fél éves fegyverpénzt, a közszféra dolgozóinak az egész évre vonatokozó lakáskölcsön támogatását, számos olyan tételt, amit a későbbi hónapokban nem). Aztán mint ahogyan ez a korábbi években is lenni szokott május-június-július többletes hónapok voltak, mert májusban vannak az éves adóbevallások, sokkal több az adóbevétel májusban és júniusban, mint egyébként, júliusban pedig a 2. negyedév ÁFA befizetései növelik meg bevételt.
Nézzük meg, mik voltak a múlt évben a költségvetés főbb adatai:
A nettó hitelfelvétel tavaly 4059 milliárd forint volt a KSH szerint, a GDP folyóáron 87 046 milliárd forint volt, az államadósság pedig december 31-én 64.913 milliárd forint volt, így 74,6 százalék lett a GDP arányos államadósság.
Ez az uniós átlagnál, 81,7 százaléknál jóval kisebb.
Ebből kiindulva tudunk becslést végezni a 2026. évre. A számítást a képen levő táblázat tartalmazza.
1️⃣. Az első becslésnél meghatároztuk, hogy ha maradna az államadósság 74,6 százalékos szintje, s a GDP idén egész évben ugyanabban az ütemben nő, mint az első negyedévben, ami 9,7 százalék volt, akkor mekkora lehet maximum a nettó hitelfelvétel.
Ekkor az éves GDP 95.489 milliárd forint lenne, az államadósság pedig maximum 71.238 milliárd forintig emelkedhet, ami 6322 milliárd forint nettó hitelfelvételig nyújtózhat a költségvetés.
2️⃣. A másik becslésnél is az első negyedéves GDP növekedést feltételeztük az egész évre, de a Pénzügyminisztérium által megadott 77,5 százalékos GDP arányos államadóssággal számoltuk ki, hogy 9091 milliárd forint hitelfelvételt tervezhet a PM.
️Mindkét érték jóval magasabb, mint a tavalyi 4059 milliárdos hiány volt, s jóval több a júliusi záróértéknél is, tehát lenne bőven mozgástere a kormánynak a fennmaradó hónapokra.
E számítás alapján mondtam tegnap a Hír TV-ben, hogy a GDP növekedés miatt is van egy 6000 milliárdos mozgástere a kormánynak. Ezt értette félre egy kommentelő, amikor ezt írta: „A „6000 + 6000 = 12 000 milliárd” matek jól hangzik, de a GDP-növekedés nem 6000 milliárdnyi plusz pénz a költségvetésben”
Szóval nem a GDP növekedést, hanem a GDP növekedés következtében megnyíló adósság növekedési lehetőséget, mozgásteret mondtam.
A másik tétel pedig a tiszások által milliószor bejelentett uniós 6000 milliárd Ft, ami szerintük már itthon van. Erre valaki megjegyezte, hogy az EU-források nem szabadon elkölthető állami bevételek. Erről nem is volt szó az interjúmban. De ha szabadon elkölthető ha célhoz kötött kifizetés, mindenképpen meg kell jelenni a költségek között.
️
Az azonban tény, hogy az uniós pénzek egy tetemes részét olyan tételekre tervezi a kormány elszámolni, amit már az Orbán-kormányok idejében MEGVALÓSÍTOTTAK, s rég meg is előlegezték a költségvetésből, azaz a kormány már kifizette a költségeit, csak Brüsszel tartotta vissza a pénzekeinket. Így ezeket ha most utalják át, akkor azok már szabadon bármire költhetők.
️
Összegezve, tehát ha a tiszások minden állítása igaz, akkor úsznak a pénzben. 

S ezért nem igazán érthető, miért akarja az államadósságot megnövelni a kormány, ráadásul olyan hatalmas mértékre, amilyen arányunk 2012 óta az elmúlt 13 éveben csupán egyszer volt, a covid évében.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy éppen egy olyan évben emeli meg ilyen mértékben a Tisza az adósságunkat, amikor a GDP növekedésünk az unióban az egyik legnagyobb.
Hova kell ez a rengeteg pénz?
Lehet, hogy mégsem jött s nem is fog megjönni az uniós pénz?
Vagy valami más adót nem kíván beszedni a kormány, amit még erre az évre az Orbán-kormány betervezett, pl. a multik különadóját?
Esetleg olyan jelentős kiadást kell teljesítenünk, amit korábban nem terveztünk, pl. Ukrajnának szánt uniós pénzekhez kell hozzájárulnunk?
Van esetleg valakinek más ötlete? Írjátok meg kommentben.
️
(Várom nagyon, hogy végre pontosan láthassuk a költségvetés módosítását.
)
/posztok.hu


Ez elég gyenge védekezés, rendező úr! Ami még komoly, hogy Radnai nem is tagadja a korrupciót, csak saját magát menti!