A Tisza első 100 napjának mérlege 2️⃣. rész
E sorozatban 20 olyan intézkedést veszünk górcső alá, ami kimaradt a hivatalos kormánykommunikációból és a zsebünket érinti. ️A lakosság életszínvonalát javító döntések nem születtek, ellenben a multik profitját növelő lépéseket már tettek, s várhatóan továbbiakra is készülnek.

Íme a tények, amelyből már körvonalazódik, mi a valódi programjuk:

5️⃣. Otthon Start Program kiemelt projektjeinek leállítása
Mivel az Orbán kormányok az előző évtized közepétől kezdték és folyamatosan bővítették az otthonteremtési támogatásokat, ma már becslésem szerint minden nyolcadik honfitársunk, azaz a lakosság 12-15 százalékaa olyan lakásban él, ahol az elmúlt évtizedben valamilyen támogatást igénybe vettek.
A legfrissebb támogatási forma a múlt szeptemberben indított Otthon Start Program, amelynek első születésnapjára 60-65 ezer megkötött szerződése várható. Ehhez a programhoz tartozott egy új lakásépítési láb is, aminek keretében öt év alatt közel 50 ezer lakás épülhetett volna meg. Ezt a lábat állították most meg annak ellenére, hogy ha hagyják végigfutni, akkor ebből az egy programból meg is tudták volna valósítani az ide vonatkozó kampányígéretüket. ️
A kormány megalakulása óta azonban erről a kampányígéretről már nem hallunk, helyette arról beszélnek, hogy bérlakásprogramot kívánnak indítani. Ez egybevág az uniós országajánlásokban megfogalmazottakkal.
️Azonban azt tudni kell, hogy az unió azért is várja el a bérlakásprogramok indítását, hogy el lehessen helyezni a migrációs paktumban elfogadottaknak megfelelő számú migránst. Tehát a kormány a paktum megvalósításához szükséges infrastruktúrát teremti meg jelenleg.
A nyugati nagyvárosokban a lakhatási válság elsődleges oka a migráció megjelenése volt. Ott nagyon keveseknek van lehetőségük saját lakásban lakni, a lakosság nagyobb része korábban is albérlő volt, s 2015 után megjelenő migránsokat azokban a bérlakásokban helyezték el, amelyeket korábban a helyi lakosság bérelt, így a lakosság részére már nincs elegendő bérlakás.
Ugyanezt az érvet halljuk jelenleg a kormánytól és a főváros vezetésétől is annak ellenére, hogy nálunk a lakásprobléma teljesen más, mint azokban az országokban, ahol a lakhatás és a migráció együtt kihívás.

6️⃣. Banki, biztosítói és telekommunikációs cégek díjstopjának eltörlése
Még Nagy Márton állapodott meg e területek szereplőivel tavaly év elején önkéntes díjstopban, ami június végéig tartott. Ezt a jelenlegi kormány nem tartotta fontosnak újra tárgyalni vagy bármilyen az ügyfelek érdekeit figyelembe vevő egyezségre sem törekedett.
Költségvetési hatása nincs az egyezségnek, de az infláció csökkentéséhez komoly mértékben hozzájárult a szolgáltatások területén.
A díjemelések már júliustól megtörténtek, s jóval a jelenlegi inflációt felülmúló mértékben. Ezért lett már júliustól a teljes szolgáltatási szféra inflációja 4,7 százalék. ️

7️⃣. Banki kamatstop eltörlése
Szeptember 30-i határidővel fogja kivezetni a 2022. január 1-én indult kamatstopot a kormány. Ez azt jelenti, hogy kb. 200 ezer hitelszerződés esetében lesz magasabb a havi részlet, s legalább 10 százalékát tekinthetjük sérülékeny adósnak, azaz ők komoly eséllyel válhatnak hátralékossá, s ezáltal nő a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázata is náluk.

A sorozatot holnap folytatjuk.
A teljes írás a Magyar Nemzetben olvasható, link a hozzászólásokban.
Köszönöm, ha megosztjátok. Ezzel is segítve, hogy minél többen értesüljenek a valós tényekről!