Káosz van a kormányban 3️⃣.
A kormányban érzékelhető vezetési káosz és az inkompetens válságkezelés következményei.

Tegnap és tegnapelőtt az előző részekben részleteztem, hogy mit nem csinált a kormány és milyen szakmai hibákat vétett az energiakrízis kezelésében. Most vizsgáljuk meg, hogy milyen következményei lesznek már rövid távon ezeknek a hibáknak!

Nézzünk előbb egy konkrét példát!
Ha összehasonlítjuk az ehét keddi (augusztus 4-i) energiamixet a négy héttel korábbival (július 7-i) – ami még a krízis előtti volt -, akkor a nagyobb meleg miatt a napi átlagos áramigény 500 MW-tal NAGYOBB volt az önkorlátozás ellenére is, mint a július 7-i kisebb átlaghőmérsékletű napon.
Emellett Paks 1800 MW-tal termelt kevesebbet, tehát 2300 MW-ot kellett előteremteni. Ebből 700 MW többletet tudtak a naperőművek termelni, s majdnem 700 MW többletet hoztak a barnakőszén és gáz erőművek. De mindemellett még majdnem 1000 MW – azaz egy fél paksnyi – többlet importra is szükségünk volt.

️A példából is látszik, hogy az importigényt az Orbán kormányok alatt beépített naperőművek mérséklik. A déli órákban nemcsak a többlet, hanem akár a teljes igény 83-85 százalékát is meg tudják termelni, az egésznapi igénynek pedig 35-40 százalékát adják ilyenkor nyáron.
A szélerőművek pedig 0-1 százalékot csupán, s nemcsak azért, mert a beépített naperőmű kapacitás jóval meghaladja a szélerőművekét, hanem azért is, mert nem fúj a szél nálunk megfelelő mértékben.

️Sem Paksot, sem más erőművünk kiesését nem lehet teljes egészében kompenzálni időjárásfüggő erőművel, ezt be kell látni még a kormánynak is. Ezt Németországban sem sikerült megtenni. Ők bezárták az atomerőműveiket, rengeteg nap és szélerőművet telepítettek, de az ott megtermelt árammal nem tudták kielégíteni az igényeket, így nagy mennyiségű importra vannak rászorulva a szomszédos országokból.
Nekünk nem szabad követni a példájukat!

Tehát nézzük sorban, mivel kell szembenéznünk:
1️⃣. jóval drágábban és jóval több energiát kellett importálnunk Paks kiesése miatt.
2️⃣. A plusz költség növeli a költségvetési hiányt és az államadósságot is.
3️⃣. Várható GDP kiesés a leállások és az önkorlátozás miatt az iparban és a szolgáltatások területén, nem is beszélve az aszály agráriumra gyakorolt hatásáról. Ne felejtsük el, hogy idén az első félév mindkét negyedévében az uniós átlag feletti, 1,7 százalék volt a GDP volumen növekedésünk az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez rossz esetben a második félévben még le is nullázódhat.
4️⃣. Meredeken megnő ilyenkor a hőség okozta egészségügyi problémák száma, főképp ahol víz vagy áramkimaradások történnek
5️⃣. Kockázatossá válhat a rezsicsökkentés fenntartása, ráadásul mind az EU, mind az OECD országajánlásai javasolják is a kormánynak a kivezetést, ami a lakossági rezsiárak háromszorozódásával járhat, mivel a magyar háztartási energia átlagos ára harmada az uniós átlagnak.
6️⃣. Ha az energiaárak növekednek, akkor az infláció is jelentősen megemelkedik
7️⃣. Magas infláció esetén, ha a kormány nem hoz a hatékony intézkedéseket, akkor csökken a foglalkoztatás és a reálkereset. nő a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők száma és aránya. 2017 óta nálunk az uniós átlag alatti a kockázattal élők aránya, mi tudtuk a 4. legnagyobb javulást elérni a szegénység mérséklésében a tagállamok között.

Továbbra is állítom, hogy a mostani krízis túlélését elsődlegesen az segítette, hogy az előző kormánytól kimondottan jó állapotban vette át a Tisza az országot.
️Ez a jó helyzet azonban, ahogy a fenti várható következmények is mutatják, nagyon gyorsan le tud amortizálódni, amit nem hagyhatunk!
Köszönöm, ha megosztod ezt a posztot!