Megjelent a Szembesítés 6️⃣. része a Magyar Demokrata legfrissebb lapszámában!

Ezúttal arról beszélgettünk, hogy jelentősen csökkent a külföldi tulajdonú vállalatok súlya a magyar gazdaságban. De miért fontos ez?
Az, hogy mekkora szerepet játszanak a külföldi irányítású vállalatok egy ország gazdaságában, a gazdasági szuverenitás egyik legfontosabb eleme. Minél kisebb arányban vesznek részt a külföldi cégek a GDP előállításában és a foglalkoztatásban, annál nagyobb mozgástere van egy ország gazdaságpolitikájának.

Magyarországon ez az arány 2014-ben még 52,7 százalék volt, míg 2024-re 40,3 százalékra csökkent. Összehasonlításképpen, Luxemburgban 60,6 százalékon, Írországban pedig 71,3 százalékon áll ez a mutató.

A 2008–2011 közötti időszakban hazánkban jelentősen nőtt a külföldi tulajdon aránya, amikor számos nagyvállalatot értékesített az állam külföldi befektetőknek.

A fordulat 2013–2016 után következett be.
Az IMF hazaküldése, a gazdaságpolitikai önállóság megerősödése, valamint a stratégiai jelentőségű közművek és energiaszolgáltatók visszavásárlása hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi cégek súlya fokozatosan csökkenjen.
A Covid-időszak átmeneti megtorpanását leszámítva ez a tendencia azóta is folytatódott.
Ennek köszönhetően erősödtek a magyar tulajdonú vállalatok is, amelyek egyre nagyobb szerepet vállalnak a GDP előállításában.

Félő, hogy Magyar Péter kormánya rombolásba, privatizációba kezdene és újra külföldi kézbe kerülhetnének nyereséges magyar vállalatok.

A számok ugyanakkor egyértelműek: az Orbán-kormányok időszakában nem nőtt, hanem jelentősen csökkent a külföldi irányítású vállalatok részesedése a magyar gazdaság teljesítményéből. Ezzel erősítve a gazdasági szuverenitásunkat.

Keressétek az újságárusoknál! ️