Szalai Piroska posztja

Szerdán Bencsik János - A Tatai medencéért képviselőtársam napirend előtti kérdésére igazán emlékezetes választ adott Magyar Péter. A pár percnyi beszéde hemzsegett a téves megállapításoktól. Ennyit "tévedni" nem lehet véletlenül, vagy szerinted igen? 1️⃣8️⃣ pontot összegyűjtöttem belőlük, íme:

1️⃣. "Az államadósságot a háromszorosára növelték"
A GDP arányos magyar államadósság hatalmasat CSÖKKENT 2010 óta, már jóval alacsonyabb az uniós átlagnál illetve az euroövezeti átlagnál is. 2025-ben a GDP 74,6 százaléka volt a magyar érték, az uniós átlag 81,7 százalék, az euroövezeti átlag pedig 87,4 százalék. 2010-ben hazánkban még 80,2 százalék volt az államadósság.

2️⃣. "7%-os is lehet a költségvetés hiánya"
👉Mivel a magyar költségvetésben az év elején jelentkeznek a nagy kiadások – a közszféra béremelése, a lakhatási támogatások kifizetése, a fegyverpénz, a 13. és 14. havi nyugdíj, a fűtési szezonban a rezsicsökkentés támogatása, a 3%-os Otthon Start hitel támogatása stb. –, a bevételek pedig később érkeznek, az év elején realizálódik a tervezett hiány nagy része.
👉Május és augusztus között több évben is előfordult, hogy a költségvetési bevételek magasabbak voltak, mint a kiadások, tehát az évre összesített hiány mutatója a következő hónapokban javult.
👉Természetesen az uniós pénzek hazahozatala is javítja a költségvetést. Ezzel mintha nem számolnának. Vajon miért?
👉A hivatalos nyilvános statisztikákra még nyárig várni kell, ennek ellenére nagyon túlzónak tűnik az állítás, mivel jelentős GDP növekedésünk volt. Becslésem szerint a GDP első negyedéves 1,7%-os volumennövekedése legalább 7,5%-os folyó áras növekedést jelentett, ez pedig jelentősen csökkenti a GDP arányos költségvetési hiánymutatót. Lehet, hogy ezt elfelejtette Magyar Péter?
👉Tény továbbá, hogy a tavalyi első negyedévben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított GDP arányos hiány 5,9% volt, ami év végére ez 4,7%-ra mérséklődött köszönhetően a fegyelmezett költségvetési gyakorlatnak, és az év többi részében is jelentősen növekvő adóbevételeknek.

3️⃣. "Március végére sikerült elérni a tervezett költségvetési hiány 91%-át. "
👉Az NGM legutolsó, május 10-én kiadott legfrissebb jelentése szerint április végére az ezévre tervezett hiány 70,7%-án álltunk, ami eltér Magyar Péter állításától. Ez az eddig nyilvánosságra hozott utolsó értékünk. Ahogy az előbb írtam, ez normális, fegyelmezett működés mellett javulni fog, ha a jelenlegi kormány is tud olyan hatékonyan dolgozni, mint az előző.

4️⃣. "Négy évig ebben az országban nem volt gazdasági növekedés. "
️Azt állítani, hogy Magyarországon nincs növekedés, egyszerűen nem felel meg a valóságnak. A GDP 2022-ben 65 ezer milliárd forint volt, ma pedig már 87 ezer milliárd. Ez 32 százalékos emelkedés folyó áron.
Az elmúlt 4 év volumenadatait nézve is 4,6 százalékos növekedést értünk el – nagyobbat, mint Németország vagy Ausztria.
Az idei első negyedévben pedig az előző negyedévhez képest az EU második legnagyobb növekedését produkáltuk.

5️⃣. "2010 óta Magyarországon nőtt a legkevésbé a gazdaság egész Közép-Európában. "
Tény, hogy 2010-től 2025 IV. negyedévig a 7️⃣. legnagyobb GDP volumennövekedést értünk el az Európai Unióban. A magyar növekedés 💪duplája volt az euroövezet átlagának, s közel duplája az unió átlagának.
Magyar Péter kijelentésével ellentétben Közép-Európában a mi javulásunk volt Lengyelország és Románia után a 3️⃣. legnagyobb növekedés. Romániát becslésem szerint 2026-ban megelőzhetjük, ha marad a jelenlegi magyar javulás, azaz nem hagyja romolni a jelenlegi kormány a magyar gazdaságot. Ezt arra alapozom, hogy Magyarországon az idei I. negyedévben 1,7% növekedés volt, Romániában pedig 1,7% csökkenés az előző év azonos időszakához viszonyítva.

6️⃣. "100%-os volt az infláció 2010 óta"
2010-ben is és most is az unió tagállamai közül a 4️⃣. legalacsonyabb nálunk az árszínvonal. Jelenleg az uniós átlag 74,3%-án állunk. Azonban nem elegendő magában az árakat vizsgálni, a kép úgy teljes, ha a kereseteket és a jövedelmeket is nézzük.
2010-ben az átlagkereset 202 ezer forint volt, idén márciusban pedig közel négyszerese, 780 ezer forint.
A minimálbér 2010-ben 73,5 ezer forint volt, idén pedig már majdnem négy és félszerese, 322,8 ezer forint.
Az átlagos saját jogú öregségi nyugdíj 2010-ben 97 ezer Ft volt most pedig közel háromszorosa, 262 ezer Ft.
Az egy főre jutó teljes jövedelem legfrissebb adata 2024-es s már akkor háromszorosa volt a 2010-es értéknek.
️Tehát a keresetek, a nyugdíjak illetve a teljes jövedelem is két-háromszor olyan mértékben nőtt, mint az infláció hazánkban az elmúlt 16 évben.

7️⃣. "Vannak olyan termékeknek az ára ötszörösére nőtt"
️Számos terméké pedig csökkent, pl. a vízdíj, villamos energia átlagára, gáz az átlagfogyasztásig, menetjegyek, bérletek vagy éppen a TV készülék és számos elektronikaii termék, stb. Ezekről a tényekről megfeledkezett Magyar Péter?

8️⃣. "3 millió szegénységben, létminimum alatt élő ember van"
Hazánkban az Európai Unió legfrissebb hivatalos adata szerint 1,83 millió honfitársunk él szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával,
👉2010-ben még tényleg 3,1 millióan voltak, de 1,3 millióan át tudtak lépni a középosztályba. 2017 óta nálunk arányaiban kevesebben vannak ők, mint az uniós vagy az euroövezeti átlag, az elmúlt 16 éves javulásunk az egyik legnagyobb a tagállamok között. Magyar Péter jelentősen eltúlozza ezeket az adatokat is.

9️⃣. "1 millió idős honfitársunk, aki a létminimum alatt él"
Az Európai Unió legfrissebb hivatalos adata szerint 380 ezer 65 éves és idősebb honfitársunk él szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával, ami messze nem létminimum szint. Közülük a mélyszegények száma kb. 98 ezer fő, ami 2014-ben még 324 ezer fő volt, azaz egy évtized alatt harmadára csökkent. Magyar Péter tízszer nagyobb számról beszél itt is.

1️⃣0️⃣. "400 000 magyar gyermek, akiknek néha nem jut egészséges élelmiszer "
Az Európai Unió legfrissebb hivatalos adata szerint 381 ezer 18 év alatti gyermek él szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával, akik közülük a mélyszegények száma kb. 33 ezer fő, közel ötödére csökkent a 2010-es 149 ezer főről. Magyar Péter itt már több, mint tízszer nagyobb számról beszél itt is.

1️⃣1️⃣. "Alig 5%-a a magyar cégeknek képes exportálni."
👉 Sőt pontosan 4%-a a működő vállalkozásoknak exportált 2024-ben. Önmagában az aránnyal lehet baja vajon Magyar Péternek? Ha a kis cégek tönkre mennének, akkor máris nőne az arány, ugye nem ezt akarja?
👉Érdemes megjegyezni, hogy Olaszországban ugyanekkora az arány, Portugáliában 3,3%, Írországban 2,8%, Franciaországban 2,1% és Csehországban 1,2%.
👉Azokban az országokban alacsony az arány, ahol sok a vállalkozó, s ott magas, ahol a kis családi és mikrovállalkozók aránya alacsony. Mi a középmezőnybe tartozunk, hiszen az unió átlagánál vagyunk a rangsorban.

1️⃣2️⃣. "A magyar vállalatok fizetik Európában a legmagasabb áramdíjat"
Hazánkban a lakosság és a 10 fő alatti mikrovállalkozások fizetik a legalacsonyabb áram és gázdíjat az unióban. Ezeken kívül a nagyvállalatok, a közép és kisvállalkozások valóban piaci áron vásárolhatnak, ami hasonlóan Ausztriához, Németországhoz, Csehországhoz, Szlovákiához, Lengyelországhoz és Romániához magas. Az unióban itt, Közép-Európában magasabb, mint máshol. 👉Épp ezért égetően fontos, hogy Paks II. mihamarabb termelni tudjon. Mivel minden fogyasztónak nem volt lehetséges olcsó árammal kielégíteni az igényeit, ezért a korábbi kormány úgy döntött, hogy a lakosság és a versenyszféra foglalkoztatottjainak 40%-ának munkát adó mikrovállalkozásra fókuszál, számukra biztosít rezsicsökkentett áron áramot.
👉Az ő esetükben az orosz-ukrán háború kitörése után bevezetett szankciók hatására emelkedett meg az ár, a rezsicsökkentés 2013-as bevezetésétől 2021-ig bőven az uniós átlag alatt jutottak ők is áramhoz. Ha a háború befejeződne és az értelmetlen orosz szankciók megszűnhetnének, akkor a többi vállalkozás is olcsóbban juthatna áramhoz.

1️⃣3️⃣. "2010 és 23 között Magyarország vált az Európai Unió legszegényebb és egyben legkorruptabb országává. "
👉Ahogyan előbb már írtam, nem vagyunk a legszegényebb ország, hanem 2017-től az uniós átlagnál kisebb hazánkban a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők aránya.
👉S bárhányszor is ismételgeti Magyar Péter, ez a mutató az unióban hivatalos mérés, ennek a csoportnak a létszámát kívánja az EU2030-as stratégia csökkenteni. Az unióban 2030-ra megcélzott csökkentés 15 millió fő, amiből 5 millió a gyermek. Minden országnak vállalást kellett tenni, mi 292 ezer fős csökkentést vállaltunk, s 2024-re ebből elértünk 183 ezer főt, amiből 88 ezer a gyermek. Ez az időarányosnál nagyobb javulás, az unióban a 4️⃣. legnagyobb teljesítés.
👉Korrupció tekintetében nincs egységes mérés. A Világbank a vállalkozások felmérésének keretében nézi, hogy mekkora azoknak az aránya, akiktől az adott évben hivatalos szolgáltatásért kenőpénzt kértek, vagy akik fizettek kenőpénzt. A világon ez az arány 11,5%, az uniós átlag és az euroövezet átlaga is 2,5%, Magyarországon ez az arány mindössze 1️⃣,2️⃣%. Például Belgiumban 6,9%, de Ausztriában is 2,5%, Csehországban 2,9%, Lengyelországban 8%, Ukrajnában 37,3% és Oroszországban 26,8%. Ez a mérés megtörtént tényeket vizsgál.
👉Az Európai Unió a Soros pénzekből működő Transparency International által kiadott korrupcióérzékelési indexet favorizálja, amely egy rangsor. Ebben hazánk a világ 182 mért országából a 84. helyen áll, ami az unióban a legrosszabb. A Transparency International csupán azt méri, hogy a megkérdezettek milyennek ítélik az országban a korrupciót. A mi értékünk akkor kezdett el romlani, amikor egyre többet foglalkozott a média a korrupcióval, s egyre több közbeszerzésben tudtak magyar cégek is megjelenni. 2010 előtt a magyar közbeszerzések legnagyobb részét külföldi cégek nyerték meg, s fölözték le a hasznot.
👉Magyar Péter egyszer sem beszélt a Világbanki adatokról, mindig csak a Transparency International minősítését halljuk tőle.

1️⃣4️⃣. "A magyar emberek keresnek szinte a legkevesebbet az Európai Unióban. "
👉Mivel nagyon alacsony szintről indultunk 2010-ben, így a többi tagállamnál nagyobb keresetnövekedésünk arra volt elegendő, hogy csökkentsük a lemaradásunkat.
👉Az OECD jelentéseiben évek óta dobogós a reálkereset növekedésünk. 2010-ben az OECD országok átlagának 49%-a volt a magyar átlagkereset, 2024-re 57%-ra emelkedtünk úgy, hogy közben az átlag is nőtt.
👉A keresetnövekedésünk azonban az egyik legalacsonyabb árszínvonal mellett jelentősen csökkenteni tudta a szegénységet hazánkban.

1️⃣5️⃣. "magára hagyták az egyszülős családokat"
Az egyszülős családok életkörülményei épp úgy javultak, mint az összes gyermekes háztartásé. Többek között míg a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők aránya 2015-ben náluk 67,7% volt ez 2024-re már 37%-ra csökkent.

1️⃣6️⃣. "nem emelték a családi pótlékot"
A családi adókedvezmények, az anyák adómentessége és a korábban elképzelhetetlenül széleskörű támogatások a gyermekes háztartások szegénységi kockázatát közel megfelezte. Nálunk javult 2️⃣. legnagyobb arányban a gyermekszegénység az egész unióban az elmúlt 16 évben.
A munka alapú társadalom esetében a családi pótléknál sokkal modernebb támogatások széles körét vezettük be, hisz a családi pótlék nem tudja kihozni a családokat a szegénységből.

1️⃣7️⃣. "a valaha volt legtöbb uniós forrás érkezett ide. Eközben Lengyelország elszáguldott mellettünk, Csehország elszáguldott, Szlovénia, balti országok, szinte mindenki. "
Ezek az országok az uniós csatlakozás 2004 és 2008 között száguldottak el mellettünk, s számos mutatóban azóta „visszaelőztük” őket. Pl. ma hazánkban a legnagyobb a teljes munkaidős foglalkoztatottak aránya, a 2. legnagyobb a GDP növekedés, stb.

1️⃣8️⃣. "egy végletekig kifosztott, legyengített és megalázott országot adtak át. "
Ezt a narratívát a Tisza kampányában sulykolták folyamatosan, a Tisza véleménye, de a VALÓS SZÁMOK NEM TÁMASZTJÁK ALÁ.