️A TÉNYEK TÉNYEK!!! A számaink pedig sokkal jobbak, mint korábban bármikor! A szegénység kisebb, a keresetek nagyobbak, több embernek van munkája, mint azt bárki gondolta volna még pár éve.

️Magyar Péter ma a Karmelitában történt kirándulásán ismét ugyanazokat a TÉVEDÉSEKET vagy inkább FÉLREVEZETÉSEKET sulykolta, amiket a hét eleji ugyanitt a várban készült videójában is.
Ezek hamis, túlzó, tényekkel nem alátámasztható számok a magyar szegénységről, gazdasági helyzetről. Tévesen állítja, hogy ezek a KSH vagy az Eurostat számai lennének, mert nem ezek a hivatalos adataink.

Nézzük részletesen a pontos adatokat a hat hamis állítása kapcsán!

1️⃣. Magyar Péter szerint hazánk a legszegényebb ország.
Ezzel szemben az Európai Unió hivatalos mérése szerint Magyarország a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők arányában a legfrissebb, 2024. referenciaévi adatok szerint a középmezőnyben van, az uniós átlagnál 2017 óta jobbak vagyunk. Ez az arány nálunk 19,5%. (Az Eurostat ezt 2025. évinek tartja nyilván, mert a felmérés a megelőző évről tavaly készült, s ők nem a vizsgált év, hanem a felmérés éve szerint jelenítik meg az adatokat.)
Mivel ez a hivatalos uniós mérés, s ez az az érték, amire célokat is meghatároztak uniós szinten és tagállamonként is, sőt ennek a célnak a teljesítését évente vizsgálják, ezért egy uniós tagország hivatalos kommunikációja nem térhet el ettől, s egy miniszterelnök – még ha Magyar Péter nem is tud belenőni a feladatba – hivatalos embernek számít. Ő már nem értelmezhet szabadon olyan fogalmakat, mint egy országban a szegénység, aminek a pontos definícióját az unióban egységesen kezelik.
A kommentek közé beteszem egy korábbi Polgári Szemlében megjelent cikkemet, javaslom, lapozgassák! Idézet belőle:
„Magyarország teljesítménye nemzetközi összevetésben is kiemelkedő: 2017 óta a mutatóink jobbak az uniós átlagnál. A 2010 és 2023 közötti időszakban hazánk érte el az 5. legnagyobb mértékű javulást az EU-ban. Míg az unió átlagában a szegénységi kockázat csupán 3,5 százalékponttal mérséklődött, addig Magyarországon 12,2 százalékpontos volt a csökkenés. 2023-ban már négy nyugati tagállamban (Dánia, Franciaország, Németország, Luxemburg) is magasabb volt a kockázati arány, mint a 2010-es bázisévben.”

2️⃣. Magyar Péter szerint hárommillió honfitársunk él a létminimum alatt
Ezzel szemben 1,8 millió honfitársunk élt a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával hazánkban a legfrissebb, 2024-es referenciaévre vonatkozó adatok szerint. 2010-ben még ez a szám 3,1 millió volt, azóta drámai javulás következett be. Míg 2010-ben a teljes népesség harmada élt a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával, 2024-re számuk közel 1,3 millió fővel csökkent. Ez azt jelenti, hogy ennyi honfitársunk – köztük 700 ezer gyermekes családban élő és közülük több mint 300 ezer gyermek – tudott kitörni a szegénységből és csatlakozni a középosztályhoz.
Többen kommentelték a korábbi posztomhoz, hogy Magyar Péter nem régi adatot mond, hanem más méréssel készítettet. A kutatói szabadság keretében mindenki készíthet természetesen más módszerrel is méréseket, de mivel Magyarországnak is, mint az összes tagállamnak az unióban kötelező ezzel a módszerrel elkészíteni hivatalosan az életkörülmények mérését, s ez összehasonlítható a többi tagállammal és a korábbi évekkel is, így nem beszélhet más mérésről egy ország hivatalban levő miniszterelnöke, ez tudatos félrevezetése a teljes nemzetközi világnak is.
Most is hangsúlyozom, hogy a létminimum számítást a szakma elavultnak tekinti, ezért már több, mint egy évtizede nem is használja. A korábbi módszerrel készült adataink sem voltak összehasonlíthatók más országokkal, mert nem volt akkor sem egységes elfogadott eljárás. Ezért a létminimum emlegetése a magyar kormány első emberétől nemcsak szakmaiatlan, de tudatosan félrevezető is, ami sajnos azt sugallja, hogy nincs a kormányban meg a megfelelő és naprakész nemzetközi szintű kompetencia. Ez a kampányban elment, de már kormányozni kell, vége a kampánynak, s rontja hazánk nemzetközi megítélését.

3️⃣. Magyar Péter szerint egymillió nyugdíjas él a létminimum alatt
Ezzel szemben a nyugdíjasok esetében az Eurostat számai szerint 380 ezer a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élő 65 év felettiek száma. A nyugdíjasok aránya a KSH-ban 19,4%, azaz szinte megegyezik a teljes társadalomban mért értékkel. Ha a közel 2 millió saját jogú nyugdíjassal számolunk, akkor eszerint is mindössze kevesebb, mint 400 ezer fő érintett, s ez sem létminimum. Magyar Péter itt is jelentősen túloz, a többszörösükről beszél.

4️⃣. Magyar Péter szerint négyszázezer magyar gyermek él mélyszegénységben
Ezzel szemben maximum 33 ezer. De kezdjük távolabbról! Az Eurostat adatai szerint hazánkban 381 ezer 18 év alatti gyermek élt 2024. referenciaévben szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatával. Számuk közel megfeleződött, nálunk csökkent az egyik legnagyobb mértékben a gyermekszegénység kockázata az egész unióban. Az előző évtized elején még 755 ezer gyermek élt a szegénység fenyegetettségével. Soha nem látott mértékű javulást értünk el, jó példaként hivatkoznak ránk uniószerte. Persze lehet még tovább is javulni, ezért fontos a reálkereset növekedés a gyermeket nevelők esetében, például ezért is jó, ha bővül az anyák adómentességének a köre.
EZ AZONBAN NEM AZONOS A MÉLYSZEGÉNYSÉGGEL!!!! A mélyszegénységre nincs általánosan elfogadott kötelező uniós definíció, a KSH a „Helyzetkép, 2024 - A háztartások életszínvonala” c. kiadványában azokat tekinti mélyszegénynek, akik a következő három dologban érintettek: az egy főre jutó jövedelmük a mediánjövedelem 60%-a alatt van ÉS a háztartás felnőtt tagjainak a munkaintenzitása nem éri el a lehetséges munkaidő 20%-át ÉS súlyos anyagi és szociális nélkülözés (depriváció) kockázatával élők, azaz olyan háztartásban élők, ahol az uniós kötelezően vizsgálandó 13 tétel közül legalább hétben anyagi okból hiányt szenved. (Részletek a kommentben levő cikkemben olvashatók.)
Ezen értelmezés alapján a mélyszegénységben élő gyermekek száma hazánkban 33 ezer fő az Eurostat kimutatása szerint, ami tizede sincs Magyar Péter által sulykoltnak. Ez a szám 149 ezer fő volt 2010-ben.

5️⃣. Magyar Péter szerint 700-800 ezer honfitársunk kényszerült külföldön munkát vállalni, költözni azért, hogy el tudja tartani a családját
Ezzel szemben ennek töredéke sincs, s mindig többen jöttek hozzánk, mint ahányan elköltöztek végleg vagy időlegesen.
Az ENSZ legfrissebb adatai szerint 2024-ben összesen a világban 539 ezer olyan ember él, aki hazánkban született, s Magyarországon 690 ezer olyan ember él, aki nem Magyarországon született. 2010-ben a külföldön élők száma 378 ezer volt. Ebben benne vannak a gyermekek és az idős korú honfitársaink is, tehát nincsenek ennyien a foglalkoztatottak.
Az Eurostat adatai szerint 1995 óta egyetlen olyan sem volt, amikor többen költöztek volna el tőlünk, mint ahányan jöttek hozzánk. A vándorlási egyenlegünk minden évben pozitív volt, rajtunk kívül mindössze egyetlen ilyen ország van a rendszerváltó országok közül, ez Szlovákia.
Magyar Péter is egyik évben kivándorolt Brüsszelbe dolgozni, pár év múlva pedig visszaköltözött a teljes családjával, a feleségével és 3 gyermekével. A beszédeiben azonban azt sugallja, hogy a kivándorlás hatalmas, és végleges döntése a honfitársainknak. Ez azonban egy torz kép. 2025-ben 41,8 ezer magyar állampolgár költözött be hozzánk, ebből 31,7 ezer fő visszaköltöző volt, s 10,1 ezer a külföldön született, akik nagyrészt a gyermekeik voltak, s 39,7 ezer magyar állampolgár költözött külföldre, ezek között találjuk a külföldön tanulni kezdő diákokat, a kiküldetésben dolgozó felnőtteket a családjukkal is. Magyar Péter itt is túlzóan és egyoldalúan beszél a nemzetközi vándorlási helyzetünkről, ahogy ezt korábban a baloldali politikusoktól megszoktuk.

6️⃣. Magyar Péter szerint négy évig szinte nem volt Magyarországon gazdasági növekedés
Téved, volt növekedés, csak az utolsó 3 évben alacsony, de az idén az első negyedévben már a 2. legnagyobb az egész unióban. 2022-2025 közti négy évben hazánkban a GDP 65.950 milliárd forintról 87.046 milliárd forintra nőtt, azaz folyóáron 32%-kal emelkedett. Ebből az inflációt kivéve is 7,5%-os reálérték növekedést jelentett.
Ugyan a gazdasági növekedést nem folyóáron, nem is reálértéken, hanem egy speciális számítás szerint volumenben szokták vizsgálni, ha a teljes gazdaság növekedéséről beszélnek, de ez is 4,6% volt nálunk. Ezen időszakban Németországban 0,6%, Finnországban 0,1%, Svédországban 3,6%, Ausztriában 4,3%, de a gazdasági miniszter meghallgatásán számtalanszor jó példaként emlegetett Észtországban -3,4%.
Magyar Péter valószínűleg elhibázta még ezt a mondatát is, mert az utolsó 3 évünkről szoktunk úgy beszélni, mint a stagnálás éveiről, hiszen ebben a nehéz időszakban 0,4% volt a volumennövekedésünk, de Németországban és Ausztriában ugyanebben az időszakban csökkenést lehet kimutatni, s ez a két ország a legjelentősebb külgazdasági partnerünk, s ilyen időszakban az is komoly eredmény, hogy nem húztak magukkal a negatív tartományba.
Azonban ne felejtsük el, hogy idén az első negyedévben 0,8%-kal nőtt a GDP volumene az előző negyedévhez viszonyítva, ami a 2. legnagyobb az egész unióban az eddig ismert adatok alapján, tehát meglódult a magyar gazdaság. Így vette át az új kormány az országot. Folytatódni fog ez a növekedés vajon? A bosszúkormányzás nem segíti a gazdasági növekedést, vigyázat! De szurkolok, hogy ne rontsák az intézkedéseik a jelenlegi gazdasági helyzetet.

☝️Azzal, hogy a miniszterelnök nem a valós számokat mondja, saját magán kívül már nem a Fideszt, hanem az országot járatja le.

Nincs olyan szakértője, aki tudna segíteni neki? Hogyan lesz így jobb minden, ha a diagnózis sem stimmel?

❤🤍 Hajrá Magyarország!