Miközben a keresetek uniós szinten
az élvonalban nőnek és az infláció a célsávon belül van, a GDP is kezd magára találni. Az utolsó negyedévben már 0,7 százalék volt a NÖVEKEDÉS.
️A Tisza…
A napokban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem ütközik a törvénybe.
☝️ Tehát igenis VAN JOGALAPJA annak, hogy a tehetősebb települések befizetéseiből visszaosszunk a kevésbé jó helyzetben lévőknek!
️A főváros sem lehet kivétel!
Karácsony Gergely szembemegy a törvénnyel, s nem teljesíti a szolidaritási kötelezettségét. A főpolgármester nem látja be, hogy ezzel rossz példát mutat, rontja az adómorált a városban.
Vajon miért engedi meg ezt magának? Mi a célja vele? Még nagyobb káosz és anarchia?
☝️Ne feledjük, hogy Budapesten koncentrálódik az összes iparűzési adó 41,4 százalékát, ennek több, mint fele a Fővárosi Önkormányzaté. A fővárosnak még soha nem volt ennyi pénze, mégsem elég – a várost a csőd szélére kormányozta mostanra a vezetés.
Nézzük a számokat részletesen!
Hazánkban az összes magyar cég együttesen 1349 milliárd forint iparzési adót fizetett be 2024-ben, ennek 41,4 százalékát a budapesti cégek teljesítették, azaz a teljes árbevétel több, mint kétötöde a fővárosi cégeknél realizálódott.
Így Budapesten összesen 558 milliárd forint folyt be erre az adónemre, ebből 301 milliárd forint a Fővárosi Önkormányzatot illette. (2025-ben ez az összeg tovább emelkedhetett, s minden bizonnyal idén is nőni fog jelentősen.)
Két oka van annak, hogy ilyen magas fajlagosan a fővárosi cégek árbevételének aránya:
Budapesti cégeknél nemcsak budapesti lakosok dolgoznak, hanem vidékiek is. 70 százalékkal több alkalmazottja van a fővárosi cégeknek, mint ahány budapesti lakos alkalmazottként dolgozik.
A budapesti cégek árbevételét a vidékiek vásárlásai is emelik. Pl. ha a Sárváron élő és dolgozó honfitársunk budapesti mobilszolgáltatónál vásárol előfizetést, akkor az ő vásárlásából keletkező árbevétel után a mobilszolgáltató Budapesten fizet iparűzési adót.
👉 Az anomália ellensúlyozására szolgál a SZOLIDARITÁSI HOZZÁJÁRULÁS, amit a fővárosnak és a nagyvárosainknak kell befizetni az állam felé, s ebből támogatják azokat a kis településeinket, amelyeknek alacsony az iparűzési adóbevétele. 
️ A Fővárosi Önkormányzatra eső szolidaritási hozzájárulás az iparűzési adó töredéke.


️ Ebből lehet, hogy éppen olyan települések kapnának támogatást, ahonnan bejárnak budapesti cégekhez dolgozni az emberek. Minden bizonnyal ott helyben is vásárolnak budapesti cégek termékeiből, szolgáltatásaiból. A kisebb településen élők tehát egyrészt a munkájukkal, másrészt a fogyasztásukkal járulnak hozzá ahhoz, hogy növekedhessen a fővárosi adóbevétel. A támogatásból részesülő kistelepülések pedig akár a fővárosba bejáró munkavállalók gyermekeinek óvodáját is fenn tudják tartani ezekből a pénzekből. 
Szögezzük le, hogy míg az elmúlt években a munkát terhelő adók és a társasági adó is nagy mértékben csökkentek, addig az iparűzési adó mértéke, kulcsa NEM VÁLTOZOTT. Az iparűzési adó összege azért növekedett, mert a cégek árbevétele emelkedett. Az iparűzési adót hazánkban a cégek az
️ árbevételük
️ alapján fizetik, nem az eredményük, a profitjuk alapján, azaz annak a cégnek is fizetni kell, amelyik veszteséges. A világ számos országában profit alapú az iparűzési adó.
Ideje lenne, hogy Karácsony Gergely ne nehezítse tovább a fővárosiak és a fővárosban működő cégek életét! A politikai hangulatkeltés helyett valaki végre rendesen vezethetné és működtethetné Budapestet. De ez egy következő történet, előbb az országgyűlési választásokon legyünk túl. 
❤️
Rendes adófizető, a törvények tiszteletben tartó emberként áprilisban csak a Fidesz-KDNP lehet a választásunk.
️
️Ez a kormány az egyedüli, aki nem engedi, hogy háborúba sodródjunk, s nem hagyja, hogy a pénzünkből finanszírozzuk a szomszéd országbeli vérengzést.
A fővárost érintő bejegyzéseimet a Budapesti DPK csoportban is követhetitek. Csatlakozzatok ti is! A csoport linkjét megtaláljátok az első kommentben. 
#SzalaiPiroska #magyarorszag #budapest
/posztok.hu




Reagálva a friss GDP-adatokra: 2025 végére a magyar gazdaság stabil növekedést mutatott, amelynek fő hajtóereje egyértelműen a belső fogyasztás volt.
Kelet-Közép-Európa és az FDI:
A külföldi közvetlen tőkebefektetések (FDI) a globalizált gazdaság egyik alapvető mechanizmusa: tőkét, technológiát és menedzsment-…