Az M1 Ma reggel műsorában volt lehetőségem beszélni arról, miért félrevezető kizárólag a fogyasztási adatok alapján megítélni egy ország társadalmi jólétét. Az adás itt visszanézhető
https://hirado.hu/belfold/video/2025/06/26/szakerto-felrevezeto-kizarolag-a-fogyasztas-alapjan-megitelni-a-tarsadalom-joletet

A kormánnyal szemben kritikus vélemények gyakran a GDP felhasználási oldalából származó fogyasztási mutatókat idézik, amikor a szegénység mértékét próbálják meghatározni. Ez a módszer a nyolcvanas években még elfogadott volt. ️Ma már jóval precízebb és részletesebb adatfelvételek és módszerek állnak rendelkezésünkre. Az Eurostat például nem a GDP-fogyasztási oldala alapján határozza meg a szegénységi mutatókat, hanem olyan kérdéseket vizsgál, mint például:
Van-e hátralékunk a rezsiszámlákkal?
El tudunk-e menni évente egy hét ️ nyaralásra?
Tudunk-e kétnaponta húsételt fogyasztani?
Ez a mérés az életminőséghez és a nélkülözés konkrét formáihoz kötődik – és Magyarország ebben a mutatóban a Covid-járvány óta is stabilan az EU középmezőnyében van, az uniós átlag felett.

A fogyasztási adat nem azt mutatja meg, hogy mennyit engedhetünk meg magunknak, hanem hogy mennyit költünk ténylegesen .
Ha például sok szolgáltatást vagy juttatást olcsóbban vagy természetbeni formában kapunk (pl. rezsitámogatás , családi ellátások🧑‍🧑‍🧒‍🧒, lakhatási támogatás), az nem jelenik meg a fogyasztásban, de javítja az életszínvonalat.