Alacsony fogyasztás ≠ Szegénység️

️ A Kossuth Rádióban tisztáztuk, mit is jelent valójában a fogyasztási adatokról szóló statisztikai mutató. ️ Az adás itt visszahallgatható, a beszélgetés 6:43:30 perctől kezdődik.: https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2025-06-22_06-08-32&enddate=2025-06-22_08-40-02&ch=mr1

Az Eurostat minden félévben kiadja az egy főre jutó fogyasztási mutatókat, amiket rendszerint az ellenzéki médiában szalagcímek kísérnek. Rendre kiemelik milyen alacsony a fogyasztás, de arról nem írnak, hogy megtakarításban viszont az élen vagyunk az EU-ban.️ A magyar háztartások a jövedelmünk 20 százalékát teszik félre, miközben a románoknál és görögöknél negatív a megtakarítási ráta.

Fontos tudni:
Magyarországon sok a természetbeni juttatás – ingyenes tankönyv, étkezés, rezsicsökkentés – ami nem jelenik meg a statisztikában, de javítja az életszínvonalat.
Ráadásul a magyarok 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él, míg Németországban ez csak minden második emberről mondható el. Aki bérlakásban él, annak a lakbér is növeli a fogyasztását – de ez nem jelent automatikusan jobb életminőséget.
2010-ben jobban álltunk a fogyasztási mutatóban, de akkor az emberek 75 százaléka nem tudott volna fedezni egy váratlan kiadást. Ma ez az arány 30 százalék alá csökkent.
Több mint egymillió ember lépett át a szegénységből a középosztályba, köztük 350 ezer gyermek .

Az egy főre jutó fogyasztás mutatója sok mindenre jó, csak épp a valós szegénység megítélésére nem.

Beszéljenek a számok, ne dőljünk be az álhíreknek!