️️ Olcsó munkaerő, megszoruló magyar családok – ez várhat ránk Ukrajna EU-csatlakozása után – a legfrissebb cikkemben a tények a Mandineren, íme: https://mandiner.hu/belfold/2025/05/olcso-munkaero-megszorulo-magyar-csaladok-ez-varhat-rank-a-ukrajna-eu-csatlakozasa-utan

Ezt a döntést meg kell akadályozni️ Egyetlen módon tehetjük ezt meg: részt kell vennünk a VOKS2025 – Ukrajna EU-tagságáról szóló szavazásban, és vissza kell küldenünk a szavazólapokat!

Ukrajna uniós tagsága közvetlen veszélyt jelent a magyarok pénztárcájára. Az uniós csatlakozással együtt járó határnyitás következtében több tízezer olcsó, jellemzően képzetlen vagy legfeljebb alapfokú végzettségű ukrán munkavállaló jelenhet majd meg, akik bizonyos területeken elvehetik a munkát honfitársainktól.
Emellett megtörhet a reálkeresetek elmúlt 15 évben tapasztalt növekedési dinamikája is.

A gazdasági és költségvetési összeomlás, valamint a társadalmi elszegényedés réme fenyegetné hazánkat:
növelnék a munkanélküliséget a hasonló végzettségű honfitársaink körében,
megtörnék a keresetek növekedésének dinamikáját minden szinten,
ösztönöznék a feketefoglalkoztatás terjedését,
csökkentenék a hazai lakosság életszínvonalát, növelve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők arányát (köztük a gyermekekét is)
fogyasztáscsökkenést, a lakossági megtakarítások csökkenését és vagyonvesztést eredményeznének,
tömeges vállalkozás-bezárásokat idéznének elő, ami tovább mélyítené a gazdasági válságot,
terhelnék a támogatási rendszereket, mivel jogosulttá válnának családtámogatásokra, adókedvezményekre, rezsitámogatásra stb.,
tovább terhelnék az egészségügyi, szociális és nyugdíjrendszert.

Jelentős hajtóerőt jelent az ukránok számára a magyar munkaerőpiac irányába, hogy a magyarországi bérszínvonal lényegesen magasabb, mint az ukrajnai. A statisztikai adatok szerint az ukrán minimálbér 8 000 hrivnya, ami mintegy 69 200 forintnak felel meg; a magyar minimálbér ennek 4,2-szerese. Az ukrán bruttó átlagkereset 24 900 hrivnya, körülbelül 215 000 forint, míg a magyar átlagbér ennek a háromszorosa.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb jelentése alapján 2023. december 31-én összesen 39 819 érvényben lévő munkavállalási engedélyt tartottak nyilván ukrán állampolgárok számára, amelyek közül mindössze 2 080-at adtak ki 2023-ban. Az érvényben lévő engedélyek 93,9%-a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű munkakörökre vonatkozott.
Mivel a 2024 év végi adatokra még várni kell, egyelőre csak becsülni lehet, hogy tavaly csökkenhetett az ukrán állampolgárok érvényben lévő engedélyeinek száma. Egyrészt a korábban kiadott engedélyek egy része lejárt, másrészt valószínűleg csökkent az újonnan kiadott engedélyek száma is. Ennek oka, hogy a besorozható, munkavállalási korú férfiak számára szinte lehetetlenné vált átlépni az országhatárt. ️Ugyanakkor, amint a határok megnyílnak, az érkezők száma várhatóan azonnal a sokszorosára nő.
A földrajzi adottságok miatt leginkább érintett régiók Észak-Magyarország és Észak-Alföld. Mindkét térség munkaerőpiaci szempontból a nehéz helyzetű területek közé tartozik. A munkanélküliség ezekben a régiókban továbbra is 7% feletti, ami a magyar átlagnál kedvezőtlenebb adat, bár jelentős javulást jelent a 2010-es, mintegy 15%-os szinthez képest. Ugyanakkor mindkét régió foglalkoztatási rátája mára meghaladja az uniós átlagot. Sőt,
e két régió az Európai Unióban is élen jár a foglalkoztatás bővülésében: a 20–64 éves korosztály foglalkoztatási rátájának 2010 és 2024 közötti növekedése Észak-Alföldön volt a legnagyobb az EU közel 250 régiója közül, Észak-Magyarországon pedig a harmadik legnagyobb. ️Ezt a pozíciót azonban Ukrajna uniós csatlakozása azonnal veszélyeztetné.

☝️Hangsúlyozom, vegyünk részt a VOKS2025 szavazásban, amíg még nem késő! Most még megállítható a csatlakozási folyamat!☝️

Köszönöm, ha megosztjátok! S köszönöm a cikk megjelenéséhez nyújtott segítséget a Mandiner csapatának! ❤️

#mandiner #Ukrajna #EUcsatlakozás #munkaerőpiac #családikassza #veszély