️👧👦 Egyre mélyebb hazugságspirálban a Tisza – a legfrissebb cikkemben a tények a gyermekszegénységről a Mandineren, íme: https://mandiner.hu/belfold/2025/05/egyre-melyebb-hazugsagspiralban-a-tisza-ime-a-tenyek-a-gyermekszegenysegrol

Magyar Péter barátkozhatna a tényekkel. A hazugságspirálban hétről hétre egyre mélyebbre süllyednek: a nevetségességig fajuló „őszödi videótól” kezdve a döbbenetes ukrán- és háborúpárti politikán át a mindennapos lódításokig minden előfordul náluk. A napokban Bódis Kriszta „társadalompolitikai szakértőnek” sikerült a hihetőség határán is túllőni.
A Tisza Párt „társadalompolitikai szakértője”, Bódis Kriszta (művésznevén, hivatalos nevén Horváth Krisztina), aki nem mellesleg a Csipke Józsika című LMBTQ-mesekönyv szerzője is, a friss HVG-nek adott interjújában azt állította, hogy Magyarországon félmillió gyermek él mélyszegénységben.
☝️ Egy laikus ismerősöm hívta fel a figyelmemet az interjúra, és megjegyezte, hogy ez az adat biztosan nem stimmel, lehetetlen, hogy minden harmadik gyermek mélyszegénységben élne.
A „szakértő asszony” a ténylegesnél több mint ötször nagyobb számot említett. Még azzal sem védekezhetne, hogy egy korábbi év adataira emlékezett, mert Magyarországon soha nem élt félmillió gyermek mélyszegénységben. Nem csupán kismértékben tévedett, hanem úgy tűnik, mintha nem rólunk, hanem egy másik bolygóról beszélt volna, ahol talán szintén mesekönyveket olvasott.
Az is elgondolkodtató, hogy a szebb napokat látott HVG újságírói és szerkesztői ezt hogyan nem vették észre.

A tények:
A KSH adatai szerint 2024. január 1-jén Magyarországon 1 millió 681 ezer 18 év alatti gyermek élt.
A mélyszegénység mérésére nincsenek nemzetközileg egységes módszerek, ezért az Eurostatnál sem találunk elemzéseket erről. Azok, akik ezzel a témával valóban foglalkoznak, általában az adott országban az egy főre jutó jövedelem középső értékének, mediánjának 40%-a alatti jövedelemből élőket tekintik mélyszegénynek. Ha a jövedelemeloszlást vizsgáljuk, az Eurostat adatai szerint 2023-ban a 18 év alattiak 5,7%-a, azaz mintegy 98 ezer gyermek élt ilyen alacsony jövedelmi szinten. Magyarország aránya az uniós átlagnál alacsonyabb, a középmezőnyben helyezkedünk el; Romániában, Máltán, Bulgáriában és Spanyolországban ez az arány meghaladja a 10%-ot. Ők a legrosszabbak, de náluk sem éri el a gyermekek harmadát e mutató.
Az Európai Unió már évtizedekkel ezelőtt megállapította, hogy nagyon elnagyolt és nem elég alapos az a vizsgálat, amely kizárólag a jövedelemszinttel foglalkozik. Az ilyen elemzések alapján nem lehet érdemi fejlesztéseket indítani, ezért az EU a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők arányát vizsgálja, erre alkotott egy sztenderd komplex mutatót.
Magyarországon csökkent a második legnagyobb arányban a gyermekszegénység 2010 és 2023 között. 2022-ig mi vezettük a rangsort, erről már számos korábbi cikkemben is írtam. 2010-ben még a sereghajtók között voltunk, most meg évek óta már jobbak vagyunk, mint az unió átlaga!

A teljes népességből több mint egymillióan – köztük közel 350 ezer gyermek – tudtak kilépni a szegénység fenyegetéséből, és csatlakozni a középosztályhoz.

Köszönöm, ha megosztjátok! S köszönöm a cikk megjelenéséhez nyújtott segítséget a Mandiner csapatának! ❤️

#mandiner #gyermekszegénység #középosztály #tisza