Elhunyt Balázs Péter! 🏴

Nem tudok szomorúan búcsút venni Öntől, Péter. Egész életében a jókedvet, a játékosságot és azt a különleges, könnyed derűt hordozta magában, amelyet lehetetlen könnyekkel felidézni. Olyan személyiség volt, aki már a megjelenésével is mosolyt tudott csalni az ember arcára, és akinek a hangja, gesztusai, humora azonnal otthonosságot teremtettek bárhol.

Tisztelőjeként most is inkább a bennem maradt nevetésekre gondolok, azokra a pillanatokra, amelyekben Ön – talán észrevétlenül is – egy kicsit szebbé tette a világot. A jókedv, amit árasztott, nem múlt el; belénk költözött, és velünk marad.

Köszönöm azt a sok derűt, amelyet az évtizedek során adott. Köszönöm a humorát, a szelíd iróniát, azt a meleg, emberséges jelenlétet, amelyet nem lehet elfelejteni.

Nem szomorúsággal búcsúzom, mert Önt így nem lehet felidézni. Inkább hálával és mosollyal: azért, amit alkotott, és azért, amilyen ember volt.

Nyugodjék békében, Péter — és legyen biztos abban, hogy a nevetés, amelyet ránk hagyott, tovább él.