Kedves Tóth Gabi művésznő!

Szomorúan olvasom soraid!
Tudod ha most Te leállsz a közösségi médiában, akkor azok nyertek, akik az oldaladon gyűlölködnek!
Ugyanezek az emberek fröcsögnek az én oldalamon is, mocskolnak, fenyegetnek. Zaklatják a családom. Azért, hogy fejezzem be. Hogy csak az ő véleményük maradjon.
Ezek többsége nem is hallotta a dalaid, nem ismernek. Pusztán a saját gyűlölettel teli életük kudarcait akarják rád vetíteni. Velük nem beszélnek a szomszédaik. Nem szeretik őket a családjuk. Magányosak a rosszindulatuk miatt. Ezért pedig utálnak mindenkit aki értéket teremt.

Én az évek alatt megtanultam szórakozni rajtuk. Rendesen motíválnak, mert tudom sokkal jobb vagyok náluk, ahogy Te is. Te tettél le valamit az asztalra, de ők semmi sikert nem tudnak felmutatni.
Ne hagyd, hogy feléd kerekedjenek!
Sokkal többen szeretünk, mint akik gyülőlnek! Nékünk pedig fontos a jelenléted, számítunk rád, felnézünk rád és tisztelünk!
Ezért kérlek ne add fel!

A hazánkat szolgáljuk!

Szakács István