Egy kis segítség!
Üzenetben kaptam:

Hangsúlyozni szeretném, hogy nem vagyok adószakértő, de egy biztos: a KATA-s adózási technikán túl még sok olyan lehetőség van a vállalkozók előtt amit érdemes tanulmányozni. Igyekszem röviden felsorolni azokat az alternatív adózási módokat amelyek nyitva állnak mindazoknak, akik részére a KATA új szabályrendszere a jövőben nem biztosítaná a megszokott előnyöket.
Amennyiben a korábbi KATA-s vállalkozó marad egyéni vállalkozó, akkor a szintén nagyon egyszerű és méltányos adózást biztosító átalányadózást is választhatja, amely jelenleg 24 millió Ft bevételig érhető el (legvalószínűbb verzió).
Az átalányadózás lényege, hogy a vállalkozónak nem kell költségszámlákat gyűjtenie, hanem a bevételéből számolható ki a jövedelme egy meghatározott költségszint figyelembevételével. (ez a költségszint jellemzően 40%).
Azon túl, hogy viszonylag egyszerű ez az adózási mód, nagy előnye, hogy a minimálbér feléig meg sem kell fizetni az adót, vagyis havi 100 e Ft, éves szinten 1,2 m Ft teljesen adómentesen elérhető ebben a változatban. Részmunkaidőben vállalkozók esetében szinte biztos, hogy ez egy nagyon kedvező alternatíva. Ha valaki ennél magasabb adóköteles jövedelmet szerez, akkor az efelett lévő részre kell megfizetnie az SZJA-t és a járulékokat.
A KATA-s vállalkozó emellett választhatja – ha a költségelszámolás számára kedvezőbb – a normál szabályok szerint adózó egyéni vállalkozóvá válást is.
A magas költséghányaddal működő, vagy adott esetben veszteséges vállalkozók számára vélhetően ez a legjobb alternatíva, mivel itt van lehetőség a költségszámlák elszámolására és így adott esetben nagyon kicsi (veszteség esetén 0 Ft) adófizetési kötelezettség keletkezik. A minimálbér után itt is meg kell fizetni a járulékokat.
Egyéni vállalkozó esetén elképzelhető, hogy felhagy a vállalkozási tevékenységgel és megjelenik a munkaerőpiacon (ez a legkevésbé valószínű verzió), ahol a munkaerőpiac jelenlegi feszessége mellett viszonylag gyorsan és nagy valószínűséggel fog tudni munkát vállalni.
Havi 1 millió Ft bevételt és költség nélküliséget feltételezve az átalányadózó egyéni vállalkozó összes adóterhelése mintegy 23%, a klasszikus egyéni vállalkozónál ez az arány 30%, míg a munkát terhelő adó ék jelenleg 41,2%.
Az előadóművészek, színészek, újságírók, operatőrök, díszlettervezők és sok más hasonló szakma képviselői, valamint a sportolók és az edzők továbbra is választhatják az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (EKHO), mely szintén egy egyszerű, csökkentett terhekkel működő adónem, ahol 15%+13% EKHO-t kell fizetni a kifizetések után. Az EKHO választása 60 m Ft-is lehetséges, de sportolók esetében az összeghatár 500 m Ft-ig is elmehet.
A nem egyéni vállalkozók (Bt-k és KKT-k) esetében szintén dönthetnek úgy, hogy a vállalkozást feladják és visszatérnek a munkaerőpiacra. Emellett választhatják a növekedést elősegítő KIVA adónemet, vagy választhatják a társasági adó szerinti adózást, vagy dönthetnek az egyéni vállalkozóvá válás mellett, és akkor a fenti lehetőségek szerint adózhatnak.
A fentebb leírt lehetőségek persze gondos mérlegelés és a könyvelőnkkel, vagy adószakértővel folytatott megbeszélés mellett lehet optimális választás.
A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a választást a PM és a NAV tájékoztatókkal és kalkulátorokkal is segíteni tudja.